Napi Hírek, 1925. november/2
1925-11-18 [0119]
London , november 18, /Reuter/ A kereskedelemügyi miniszter az alsóházban megállapította,^hogy azok a vámok, amelyeket a'z iparvédalomről szóló törvény alapián védelemben részesítendő ipar számára javasoltak és amelyeknek bevezetését tervbevették, valamenynyi külföldi államból való behozatalra alkalmazást nyernek és ilyenformán ^az r angol-német kereskedelmi szerződés legtöbb kedvezményre vonatkozó záradékával összhangban állanak. AlTI/ § A Kisfaludy Társaság Székesfehérvárott. A Kisfaludy Társaság első vidéki ülését Székesfehérvárott a Vörösmarty Kör^közönsége elett fogja megtartani. A Vörösmarty Kör '^.-vezetősége Kövess ; Emil kir. törvényszéki elnökkal, a kör alelnökével az élén ünnepi ülést • tart- .Vörösmarty Mihály ; Fej ér-vármegye nagy fia. / örökbecsű alkotásának, a l-Zalán futása»-nak cenfennariuma alkalmából. Az ulest november 29-én/' '-. A programra a következő :l.Elnöki megnyitó, mondja Berzeviczy Albert v.b.t.t,, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, 2. A'két testvér. Baláada. Irta es felolvassa Vargha gyula, a Kisfaludy Társaság másodelnöke. 3, Meg nem irt novella. Elbeszélés. Irta Barteky József v.b.t.t., a Kisfaludy Társaság r. tagja. Felolvassa Szász Károly v.b.t.t,, a Kisfaludy Társaság r. tagja. 4. Zalán költője. Tanulmány. Irta és felolvassa Horváth< János egyetemi tanárba Magyar Tudományos Akadémia és Kisfaludy Társaság v, tagja, 5. Virrasztó. Elb'eszélés. Irta és felolvassa Vojnovich Géza, a Kisfaludy Társaság titkára, a Magyar Tudományos Akadémia és a Petőfi Társaság v. tagka. 6. Költemények, Irta és felolvassa Sik Sándor, a Kisfaludy Társaság r. t ag j a. /MT1/ -J fQn/áUx/4C §Bukarest , november IS. Costa Foru román publicista, az emberi jogok romániai ligájának elnöke, aki az emberi jogok párisi ligájának megbízásából nemrégiben leleplező^könyvet adott ki a román sziguranca remtetteiről, Henry Ba.rbu.sse romániai utjának céljáról a következő részleteket mondotta el egy újságírónak: Egész Besszarábiában igen nagy az elégedetlenség a közigazgatási rendszer miatt, Ézt az elégedetlenséget a szoyjet kiküldött ügynökei természetesen kihasználják. Egy vásár alkalmával a román hatóságok elfogattak és minden további nélkül agyonlövettek 80 álarcos embert, akik üzleteket fosztogattak. Ez az esemény adott alkalmat az ugyneyeze"zett tatarbunari lázadás kitörésére. Néhány íatarbunarral szomszédos községben ugyanis a szovjet ügynökeinek sikerült a volt orosz hadseregben szolgált parasztokat rászedni azzal, hogy az orosz hadsereg részére mozgósították őket. A lázadás nem sikerült, de egy-dolog bizonyos: mindazokat, akik ezen a napon lázadásban résztvettek katonáink agyonlőttek, köztük igen sok ártatlant. Hogy hany embert lettek agyon, azzt még nem sikerült pontosan megállapítani, de beszélik, hogy közel kttezret, noha a lázadók sokkal kevesebben voltak. A most folyó perben i| a négyszáz vádlott közül alig két-háromnak volt része a tatarbunari laza-* dásban, a többiek valamennyien ártatlanak, akik rosszakaratú, rágalmaknak és bosszúálló denunciálásoknak az áldozatai. Valamennyi vádlottat irtózatosan megkínozták, sőt a vizsgálat során a tanukat is súlyosan megverték. Ez az egyetlen dolog, ami eddig a tárgyalás folyamán bebizonyosodott. Ezek alapján érthető, hogy az úgynevezett t tarbunari per lassanként európai botránnyá dagadt <é$ felhívta a franciaországi Emberi Jogok Ligájának a figyelmét is, amely a besszarábiai helyzet felülvizsgálására küldte ki Henry Barbusset.
