Napi Hírek, 1925. november/2

1925-11-17 [0119]

§ B u k a r e s t, november 17. Az AdeveruI^Pop G.nemzetipárti képviselő tollából hosszabb cikket közöl a kisebbségi kérdésről, amely bár «• . hellyel-közei pártpolitikai szinezetü, mégis figyelemreméltó, mert-ezúttal egy román képviselő ismerteti & kisebbségek jogos sérelmeit* A Nemzetek Szövetsége előtt ós a kisebbségek kongresszusán, elhangzott viták - ir$a Pop - világosan rámutattak a kisebbségi kérdés nagy jelentőségére. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a kisebbségi probléma a Genfben felvetett kérdésekben összegeződik* A kisebbségi problémának más oldala is van, nevezetesen az, hogy a kisebbségek^ helyzetét nem törvényesen oldották meg, hanem a kormányzati rögtönzések ideiglenes állapotában . van. A kormánypolitika a kérdés megoldása helyett csak szaporitja a kisebbségi séreátmieket és okot a<t a kisebbségeknek, hogy a külföldhöz forduljanak, amely körülmény megnehezíti Románia külpolitikai helyzetét a szomszédállamokkal szemben. A cikkiró három csoportra osztja a kisebbségek jogosult fc séremmeit, amelyek a . kisebbségek nemzeti létének és fejlődésének útjában állanak, nevezetesen az oktatásügy, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás körül felmerülő törvényszerű rendezés hiányát. E^harom^ csoportba tartozó kérdéseket nem lehet kormányrendszabályokkal és aktákka 1| közigazgatási uton vagy alkalmilag* . yszerint kibocsátott körrendeletekkel elintézni ,amelyek \

tetsze

s

) a mindenkori reszotminiszterium vezetőjének személyes és víomTröazTkony felfogásán alapszanak. A kisebbségek jogait nem lehet a végrehajtó hatalom diszkrecionális jogára bizni, hanem véglegesen és tartósan kell rendezni az egyetlen illetékes tényező, a törvényhozás utján. A kisebbségi oktatásügy terén aromán törvényhozásban hiába keresnénk egységes összefoglak törvényt. Az elsőfokú oktatásról szóló törvény e kérdésnek csupán kis töredétótjaz állami kisebbségi iskolák ügyét rendezi, de azt sim kielégitően és revizióra szorul. A kisebbségi oskolák nagy többségét a felekezeti iskolák teszik. Ezekre vonatkozóan Anghelescu miniszter a mult ülésszakon törvényjavaslatot terjesztett e lő, amelyet azonban csak a szenátus fogadott el* Itt sincs tehát törvény. A hirhevdt magánoktatási törvényjavaslat nem egyéb, mint a kisebbségi iskolák elleni gyűlölet és üldözés monumentuma. Egyetlen tollvonással el lehet venni ez iskolák nyilvánossági jogát és lefo kőzni _ .az állam által "megtűrt " magániskolákká. E törvényjavaslat miatt fordulnak a kisebbségi egyházak képviselői a Nemzetek Szövetségéhez. E törvényjavaslat a kérdés megoldása helyett mozgósítja a kisebbségek politikai ellenállásának valamennyi eszközét. Az érettségi törvény elhamarkodott és vexatorius. A kisebbségi oktatásügy törvényhozási rendezése egyszóval nagyon^ de nagyon messze van a megnyugtatc megoldástól. A legutóbbi 5-6 esztendőben'leginkább miniszteri rendeletekkel dolgoztak, amelyek csak zavarokat és tiltakozásokat idéztek elő| f elmérgesitették az állam és a kisebbségek viszonyát, és egyetlen reális eredményük a kisebbségek elkeseredése és felingerlése volt. • ' A közigazgatás terén még bizonytalanabb a kisebbségek helyzete. A hirhedt közigazgatási törvény a magJ^ irányzatával valóságos gyámság ala helyezi a helyi autonómiákat, ahol leginkább vehetnének részt a kisebbségek a közéletben. A 400 C-t felölelő törvénynek mindössze egyetlen szakasza szól a kisebbségi nyelvhasználatról, Q 398-ik szakasz, de ez is csak annyit mond, hogy a legfelsőbb törvényhozási tanács - értsd alatta a kormányt - fogja megállapítani, mikor merül fel a szül:sége annak, hogy a lakosság ós a közigazgatás érintkezésének megkönnyítése ^e mennyiben szabad a kisebbségi nyelvet használni. E2 a paragrafus^/ a semminek és a jogmegtagadásnak kodifikációjfa, yetWf^fiwy' Az igazságszolgáltatásnál talán még ennél is rosszabb a helyzet, E téren a kisebbségek jogai még annyira sincsenek megállapítva mint a közigazgatási törvény teljesen üres 398-ik szakaszában- Az a követelés, hogy egész tartományok tanulják még a hatóságok nyelvét, megsértése annak a demokratikus elvnek, hogy a hatóságok azért vannak, hogy a közönséget szolgálják, nem pedig megforditva, /Folytatása következik/