Napi Hírek, 1925. november/2

1925-11-30 [0119]

- Amikor már sikerült a szanálásnak ez a munkája, egyszerre más térre csapott ót a kritika. Azt mondták, hogy igaz, a kormány hely-^ reállitotta az állarnnáztartás egyensúlyát, de tönkretette vele a gazdasá­gi életet. Nem a szanálás tette tönkre a gazdasági eléteti hiszen a gaz­dasági életünk tönkre vol/t téve már akkor, amikor a szanálási munka meg­kezdődött. Amikor szétszóródott a hadsereg, . a forradalom és a bol­sevista kisérletek elpusztítottak mindent.' Ezután egy olyan időszak követ­kezett, amikor eltakarták a gazdasági életnek a nyomoru-s^at, Ez nagyon egészségtelen takaró volt: a spekulációra, alapított gazdasági te­vékenység,. Ebben a spekulációban tönkrementek a becsületek, az egyenesek és a dolgozni akarok* . c&0% - Magyarország agrár ország s .ezért elsősorban a mezőgazdaság­gal szemben vannak kötelességei. Meg kell szervezni és ujitani a mezőgazda­sági hitelt. Hitel nélldil a mezőgazdasági élet fejlődni nem tud, osa): stagnál. A másik kérdés, mely a mezőgazdaság boldogulásához szintén nagy mértékben szükséges, az, nogy fejezzük be gyorsan a földbirtokreformot. Fejezzük be, mert nagywbb átka a mezőgazdaságnak nincsen, mint amikor a tulajdonos nem­tudja, hQ£y mije van és a nincstelen nem tudja, hogy mije lesz, - A másik teherhordó pillére az ország gazdasági életéhek az ipar és a kereskedelem, Uj életre kell kelteni azt az ősi magyar ipart és kereskedelmet, amelynek meg vannak a tradiciói, nagy edényei, elismert kiválóságai, de amelyik pusztult az utóbbi esztendőkben. Ezt a munkát az ál­lamnak kell megindítania, .. Munkát kell adni az iparnak és a kereskedelemnek, hogy tevékenységét b$ztositsa, hogy a forgalom növe­kedjék. f ' *•• r , - Az államháztartás egyensúlyának helyreállításával felesle­gek felett is rendelkezik a kincstár és ha ezeket a feleslegeket bele­dobjuk a gazda ági életbe, ha azokat ugy használjuk fel. hogy ne/csak az állam­vagyon szaporodjék általa, de munkát kapjon a vállalkozó, az iparos^ akkor megtettük az első és -legfontosabb lépést az ipari és kereskedelmijeiét^ talpraállitására, Hövidenen megindulnak a munkálatok, úgyhogy néhány hó­napon belül a gazdasági élet meg fogja érezni a kormány nagyszabású beruházási programjának a hatásat. -- Végül a középosztály helyzetével kivánok foglalkozni, A köztisztviselőosztály, a nyugdijasok, a fixfizetéses alkalmazottak az utób­bi években nagvon sokat szenvedtek.^ Akkor, amidőn a kormány ennek a kérdés­nek a megoldásához fog, megvallom őszintén, kegyetlen munkát végez* Nekünk, akik ezt a munkát végezzük, bizony nagyon gyakran sok fájdalomba, sok ál­matlan ékszakába kerül, amikor azt a feladatot teljesítjük, amivel at tudjuk alakitani a középosztály sorsát annyira, hogy f azok, akik a nagy világrengésben megrendültek, „ biztos, tűrhető, exisztenciához jussanak* Ami felesleg mutatkoik a költségvetésben, azt arra ha ziláljuk fel,^ hogy el­sősorban az aktiv tisztviselők sorsán segitsünk, kisjaértékben , mert a rendelkezésünkre álló összeg kicsi, de ezzel is megtettük az első lé­pést. Amint az államkincstár helyzete megengedi, segiteni fogunk a nyugdija-: sokon a háború rokkan1gpz^iji^É>zvegyein és árváin. - Három szakaszat rajzoltam meg a kormány nehéz feladatának, E három szakasz közül kettőt megjártunk mór. Nyugodtan bizhatunk abban, hogy a harmadik szakasz is eredményes lesz, mert ha akkor nem csügged­tünk és nem nyugodtunk addig, amig meg nem tettüvk, amit akartunk., ug\ most sem nyugszunk addig, amig a harmadik szakaszt be nem fejeztük. - Áttérek most már a belpolitika világára* Három és fél esztendővel ezelőtt kifejtettem az£ hogy a mi belpolitikai életünkben vesze­delmes ia belső rendet veszélyeztető túlzások vannak és hogy a kormány kö­telességének ismeri, hogy ezeket az annak idején kilengéseknek nevezett hibákat és bűnöket megszüntesse-. Ujabban nagyon gyakran félreértik azt, hogy mi volt akkor a kormánynak a kötelessége és feladata. A forradMom és a bolsevizmus után felébredt és magához tért ismét a nemzet. A nemzeti ér­zésnek, a hazafias lelkesedésnek hátaim,s hulláma csapott végig ezen az or­szágon. Az elkeseredett,, nyomorúságba kergetett magyar büszkén vetette fel a fejét: Sem haji .ndó és nem akar:' a nemzetköziségbe, a forradalomba, a tehetetlenségbe sülyedni, /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom