Napi Hírek, 1925. november/2

1925-11-28 [0119]

r § P e c s^novembor 28. A pécsi királyi törvényszék mára tűzte ki a pécsi megszállás idejében megindított köztársasági mozgalom gyanúsítottjai bűnperét. A hazaárulással vádoltak listáján szerepelt Linder Béla, a Károlyi-forradalom hadügyminisztere \ * „ *uo:.t •) is. A tárgyalást Vásárhelyi István ta­nácselnök ^feltiz órakor nyitotta meg. A vádat Varga Károly ügyész képviseli. A/hatvannégy megidézett vádlott közül Magyarevits Mladen jugoszláv illető­ségű banj_alukai ügyvéd, Herbert András paksi szerelő, Stoltz Péter asz­tala ssegéd. Dobsai Istvám mohácsi napszámos, link János pécsi szabősegéd, Pfeiffer Mihály szigetvari szabő, Gajág József szigetvári napszámos jelen­ten meg. A többi vádlott. közül Linder Béla, Dobrovics Péter és dr. Doktor Sándor külföldön/tartózkodnak. A tárgyalásra negyven tanút idéztek me 0 . A vádlottak személyi adatainak felvétele utan a vudirat fel­olvasása következett. A vadirat felségsértés büntette, lázadás, hűtlenség, felségsértésre irányulD felhívás, az állam és társadalom rendjének erő­szakos felforgatasára irány;ulő bűntett, a magyar állam megbecsülése ellen irányuló bűntett es , kormányzósértés büntette cimén emel vádat a vádlot­tak ellen,. A vádlottak a terhükre rótt bűncselekményeket ... azáltal követtek el, hogy a törvényes államforma meg\F • c a baranyai és bajai háromszögek felszabadítását ellenségeink hadereje által is meg akartak akadályozni. Felhívást bocsátottak ki a lakossághoz melyben tud­tuladtak, hogy a dolgozd nép kezébe vette sorsának intézését és megala­kítják a^köztársasagot, amelyet a kisantant védelme afi helyeznek, hogy az anyaországtól erőszakosan elszakítsák. A magyar neveti hadsereget gyil­kosoknak /aposztrofálták, amely kínozza, sanyargatja és internálja a haza lakosságának ezreit, továbbá Horthy gyilkos hadának nevezték, mely ténykedé­Bükkel a vadiratban terhükre rótt bűncselekményt elkövették. A vádirat felolvasása után a jelenlévő vádlottak kihallga­tása következett. Elsőnek Herbert Andrást hallgatják ki. Az elnök kérdé­sere kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. A megszállás alatt Pécsett volt, tagja volt a szakszervezetnek. Szerinte a szakszervezet nem volt azo­nos i szociáldemokrata párttal, a . , . szakszervezetben minden mun­kás bent volt, a szociáldemokrata párt politikailag működött. Az első volt a jobb-, a/másik a baloldali párt. Azon a szociáldemokrata kongresszuson, amelynek célja a^megélhetés, a gazdi-ági kérdések megvitatása volt, nem vett reszt. A népgyűlésen, melyen a köztársaságot kikiáltották, nem volt a vá­rosháza erkélyénJ-Nem tudja, hogy kik hivtak össze a népgyűlést ¥ kérdezi az elnök a vánloTtól? F CuL^yH<Lf< v-ts-rU 4 Vádlott:^ Azok között nem voltak pécsiek. Azokat csak azért vettek az aláirók közé, hogy igy a maguk Irányában a népben bizalmat keltsenek, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Elnök: Az erkelyen kik beszeltek? . Kszckció , Vádlott: Amig a népgyűlésen volt, addig Lutnakobicsot, Páz­mányt es Bodnárt látta beszelni. Elnök: Miről beszéltek? Vádlott: Amit a vedirat mond,, hogy afehérterrornak ellent­élíjának. Amikor a bácskai közt. rsaságot kikiáltották, nem voltam ott. Az elnök azon kérdésére, hogy A munkás cimü lap milyen irá­nyú volt, elmonija, hogy an.,ak iránya aszerint változott, hogy az emigrán­sok, vagy pedig a mérsékeltek vették kezükbe az irányítást. Amikor a nép­gyűlést tartották, az emigránsok kezében volt a lap. Végül kijelenti,hogy a szocialista kongresszuson nem volt elnök, hanem csak jegyző. 1 következő/vádlott Magyarevits Mladen, aki az elnök kér­désére /kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek,Semmi olyan mozgalomban, amelyről a vádirat említést tesz, nem vett részt, semmiféle gyűlésen nem volt .jelen/nem volt tagja a szocialdemokritu pártnak. A Pécsett 1921-ben megalakult jugoszláv demokrata párt helyi szerveznének volt az elnöke. Elnök: Mikor jött Pécsre? Vádlót.: A megszállás alatt jöt'.em ide, 1919,, április el­sjjen Zágrábból és Pécsjn mint árvaszéki elnök működtem 1921. január el­sejéig. Ezután ismertette a jugoszláv demokrata párt helyi szervezete megalakulásának előzményeit, A szervezet választmánya havonként tartott Elhök; Volt-e szó ezeken az üléseken arról, hogy a megszállott részeket nem hajlandók visszaadni? Vádlott: Soha nem volt szó. Ezeken a gyűléseken a hazai dol­godat vitatták meg* Egyszer megjelent lakásán Dobrovics Péter festőmű­vész és felkérte arra, hogy hivja 'össze a választmányi ülést ,amel3 r en azután állást foglalnak a kiürités kérdésében, /Pc ! • •

Next

/
Oldalképek
Tartalom