Napi Hírek, 1925. november/2
1925-11-23 [0119]
§ A Budapesti Nemesfém- és Drágakorsarnok megnyitása, A magyarországi ékszerszakma Budapesten olyan intézményt létesitett, amelynek hatása kétségtelenül az ország határain tul is érezhető lesz. November . 30-án nyilik meg a B u dapesti Nemesfém és Drágakőcsarnok. Ez az önkormányzati joggal biró tázsdejellegű intézmény, mely Hatáskörét és megszervezését tekintve egyedül áll a kontinensen, hivatva van -L eoon yolitani Közópeurópa kereskedelmi forgalmát mindennemű nemesfém, gyöngy, drágakő és ékszeráruban. Budapestet földrajzi fekvése predesztinálja erre a szerepre, s a magyar kormány felismerve az intézmény megalakításának nagy közgazdasági jelentőségét olyan jogokat és kedvezményeket adott a Csarnoknak, amelyek lehetővé teszik a külföldi kereskedőknek, hogy a Budapesti Nemesfém- és Drágaköcsarnok forgalmába belekapcsolódjanak, s a nyugat és kelet kereskedői ebben a természetes centrumba^ találkozva, ügyleteiket egymással^megköthessék, A csarnoki forgalomban eladott nemesfemek, drágakővek és^ gyöngyök nem esnek általános forgalmi adó alá, ezeknek az áruknak vételára után mindössze kétezrelékes kedvezményes csarnoki forgalmi adót kell leróni. Ezen a kétezreléken kivül az árut az állam részéről semmiféle ad: vagy illeték nem terheli. Az áruk behozatala^vámelőjegyzés mellett történik s az el nem adott áruk után a biztosítékot a vámhivatal az áruknak az országból^kivitele alkalmából visszatéríti. Az azonosság megállapítása a csarnok kebeléből kiküldött szakértöbizoítság közreműködésével történik, s igy az eljárás szakszerűsége a legteljesebb mértékben biztosítva van. Ugyancsak a legliberálisabban van szabályozva a Csarnokban vett áruknak az országból való kivitele, Mindenki, ' aki csarnoki köt jeggyel igazolja, hogy^az árut a^csarnokban vásárolta, adó- és illetékmentesen viheti át áruját az ország határain, ,£ VuuL& A Csarnokban ügyletet csak tagok köthetnek, A Csarnoknak / azonban minden megbizható külföldi cég tagja lehet, s a külföldiek felvételi diját a Csarnok vezetősége a legméltányosabban állapítja meg, A Felvételi kérvények a Csarnok tanácsához /VII.Károlykörut 3./ intézendők. A kérvényben igazolni kell, hogy a kérvényező valamelyik külföldi legális cég tagja, vagy még helyesebb, ha a cégnek magyar összeköttetései vannak, ezekre hivatkozni, § A Reggel mai száma Rakovszky Iván belügyminiszter nyilatkozatát közli, az Albrecht üggyel kapcsolatban, ^Illetékes helyen felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát annak kijelentésére, hogy a közölt nyilatkozat sem annak tartalma, sem annak szövegezése szempontjából nem felel meg azoknak a kijelentéseknek,amelyeket a belügyminiszter az illető tudositóval folytatott beszélgetés^kapcsán tett. A belügyminiszter a beszélgetés során csupán annak^a véleményének adott kifejezést, hogy Albrecht főh rceg, aki Magyarországon szeret élni és szereti hazaját, sohasem fog olyasvalamit tenni, ami nemzetének ártalmár^p.ehet» A közölt nyilatkozat egyéb részeiben tehát merő kitalálás . § A m.kir, állami munkakövetitőhivatalnak az ipari és kereskedelmi munkapiacról a kereskedelmi miniszterhez tett jelentése szerint november 18-án a budapesti és hét vidéki hatósági munkaközvetítő férfi és nőmunkások részére .... * 424, tanoncok^részére 406,összesen tehát 830 munkahelyet, továbbá 4635 férfi és nőmunkakeresőt, 74 tanoncot, összesen 5709 munkakeresőt tartott nyilván,Száz munkahelyre 687 munkakereső jutott,A munkapiac helyzete tehát^igen kedvezőtlen.Az előz. héttel szemben rosszabbodott.Főbb foglalkozási ágak szerint tekintve a munkapiac csak a tanoncoknál volt kedvező,a-többi foglalkozási főágaknál pedig igen kedvezőtlen. Intézetek szerint tekintve a munkapiac mindenütt,de különösen a szegedi, miskolci és a budapesti intézetek körzetében igen kedvezőtlen.
