Napi Hírek, 1925. november/1
1925-11-02 [0118]
p- • .-Pá r i s, november l./v'oliT./A szocialista párt tegnap este disz ebé cici el Ünnepelte meg annak a napnál: huszadik évfordulóját amelven a párt egyse et megteremtette]:.Az ünnepélyen a többi kozotc a hol- -| land' belga, orosz/'olasz; lengyel és spanyol szocialista partok képviselj is mé lelentek. A díszebéd során Blum képviselő a következőket jelentette ki: Mi nem vagyunk méltatlanok a hatalomra, amelyet most gyakorlun^.Me^iérdemeltük ezt a hatalmat, mert hívek maradtunk. önmagunkhoz es mert meg ; ;j volt bennünk a bátorság. Egyenlőképen küzdöttünk a soviniszta rei ; c o eg a bolsevista tévelygés ellen. Eveken at viseltük el, nogy a nacionalista blokk sértegetett és ka külföld .agitátorainak bélyegzett me 0 benutUi.et, Eltűrtük a bolsevisták sértegetéseit is. Blum oeszeuc ye.^en a _m valuta helyreállítása'és a tokeadó végérvényes staoilizalasi ^ellett emei szét;./: TI./ • ••: Pár i' s,november l./wolff./A szocialista párt nemzeti V tanácsa ma délelőtt évi közgyűlést tartott. A közgyűlés folent a tumoga- -| tási politikai befejezése által teremtett politikai helyzettel io 0 iai kozot•./MTI./ ::• Pár is,november l./;/oli f./ Mint a Temps Marridból jelenti, Cavailero 'volt külügyminiszter prosrammot dolgozott ki a marokvói francia-spanyol együttműködés ügyében. Cavailero olyan szovetseet ajánl, amelynek az a célja, hogy a rifterület kincseit közösen aknázza ki és hogy az alhucemasi öbölben nagy 1 ikotot építsenek, amialtai^par- . ' ti összeköttetést lehetne me,.teremteni Eez es Marokkó között. A spanyol zónában spanyol-francia társulatokat, a'francia zónában pedig. lr ^-' cia-spanyol társulótokat kell felállitaui. Ez a"közös munka a prepám . kószitéjenek nézete szerint Marokkón kivül is melózna gyümölcseit,/.u 1 ./| § A n g o r á,november 2. /Eörök 'Távirati Iroda../ A nemzet" gyűlés hetedik ülésszakán.!: me...nyitási alkalmából Mustafa Karnál pasajmM izédet mondott/amelyééi, során megemlékezett- :, forradalom u.i iasisuiroi-^ felsorolta a nemzeti tevékenység! . különböze tereiI7 riaiau..^ , amelyeket a köztársasági? követésének köszönhet az^ország, ''dm így megemlítette a gazdasági es pénzügyi téren elvégzett újjáépítési mun-.* kát és" ' expozét, mondott a külügyi helyzetről, amely* •• nek a mosssuli biztonsági szerződésről szóié részeit u hüuveaeL..i part élénk tetszessél fogadta. fcwtM/ ^e&A-t , - Remélem - mondotta Mustafa Ke mai -»<•' uo^y^az ev végeztével " a török köztársaság a nemzetközi * civilizáció államai -o^out j az eddiginél is negybbb mértékben lesz a biztonság tényezője. A kttááHámokkal megk. tött szerződéseknek az volt Jgyik főcélja, hogy helyre- ! i;. állítsuk a diplomáciai kapcsolatokat. Ezeket a szerződéseket a n,*mzeti gyűlés elé fogjuk terjeszteni. A szomszédos szovjetkóztarsasaggal barat|| sé os viszoi-rban élűn!:, s ez.a viszony a kölcsönös bizalom utján aaiaa. előre. Jó szomszédság. ' áltf 'a szomszédos perzsa állammal is. AZ.AIanisztannal kótötjfozerzoaésef .iigen szívélyes- Jellegűek. A nyugati al lamokkal való kapcsolatunk kiépítése alkalmával a szerződések ,alcal mog|| Bülölt helyes utat követjük. A mosszuli kénesben e.lfogl It jogi helyzetünk a népszövetségi bizottság által a nelyszinen tartott anketfc, Holott a helyzet itt nyilvánvaló, a probléma megoldása további hilaüe;c . m , kot szenved. A mi állási o űalásunkat ebben a kérdésben a rettenoo ai •• J| ozatok átán elért lausannei béi:e határozza meg.Elvárjuk , hogy a iau / J san..ei békeszerződésben foglalt jog, torvény és igazság végre eUs^^sben reszesü^. ' 2fr*» . tr.^^^^
