Napi Hírek, 1925. november/1

1925-11-15 [0118]

§ Pr á g^a, november 15. Ma mentek végbe Csehországban es a Felvidéken a képviselőházi ás szenátusi választások, ; . -amelyek kimenetele ele feszült várakozással néz oz ország egész közönsége. A cseh parlamentben összesen 294 képviselő 3fe 146 szenátor foglalt idáig helyet. Az uj parlament nagyobbszámu lesz, amennyiben most 300 képviselőt és 150 szenátort választanak, A választási harcbon a következő pártok mérik össze erejüket: Cseh pártok: ^ ' Szociáldemokrata munkáspárt, amelyet oz előző parlamentben 55 képviselő és 36 szenátor képviselt. _ y

.s t

.ves kistermelők köztársasági pártja, amelyhez 42 képviselő és 19 J'öldmi v

elők) szenátor tartozott. Cseh szocialisták pártja, amely oz előző parlamentben 26 képviselő- és 10 szenátormandátumnol rendelkezőtc. finnek a pártnak vezérei Klofács volt honvédelmi miniszter us Striborny volt vosutügyi miniszter.'Bcnos külügyminisztert is ennek a pártnak programjával választották meg. ' ' Cseh néppárt, amelyhez 21 képviselő ós 12 szenátor tartozik. A párt . vezére Sramek közegészségügyi miniszter. Nemzeti demokrata párt, amely 19 képviselőt és 11 szenátort számlál. Kramárzs a vezére a pártnak, amely az iparosokat, a-pénzügyi köröket, a tehetősebb polgárságot és a főhivatalnokokat képviseli. Bz az öt párt . alkotja együtt a kormányző-többoéget, amely összesen 167 képviselőt számlál. A cseh ellenzéki pártok a következők: Kézmüveopart, amelyet a parlamc.ztben 6 képviselő és 3 szenátor képvisel. Nemzeti munkapárt, omely Stranszki vezérlete alatt áll. A kommunista párt az egyetlen, amely nem nemzetiségi alapon szervezkedett és n csehekén kivül németek.t, magyarokat, ruténeket és lengyeleket is számlál sörribon. A. parlamentben 27 kommunista képviselő és hét kommunista szenátor ült idáig. A felvidéki tőtök pártja a tőt néppárt, amelynek vezéro Hlinka. A pult országgyűlésen 11 képviselővel és 6 szenátorral szerepelt. A választási harcban részt vesz még Prosck szenátornak ez évben Olapitott agrár és konzorvativ pírtja, amely a mult országgyűlésen nem volt képviselve. A német pártok között legtekintélyesebb a német szociáldemokrata munkasok pártja, amely 30 képviselőt és 16 szenátort számlált. > termelők * szövetsége 13 képviselőt és 7 szenátort, a német nemzeti párt 10 képviselőt es 7 szenátort, a német keresztényszocialista párt 9 képviselt és 5 szenátort o ncmot nemzeti szodoliota munkáspárt pedig 5 képviselőt és 2 szenátort küldott a muxt parlamentbe. A magye: ság három párttal szerepol a választásban. A keresztény szocialista párti clnökcp / 4 képviselő/ az országos magyar kisgazda, földmivos és kisiparos párti elnöke Szontiványi Í£2 képviselő/, a magyar és német szociáldemokraták pártjának olnöke pedig Maycr § A Műemlékek Országos bizottsága által rendezett előadások során vasárnap délelőtt dr. Lux Kálmán a feldebróü . alsé és felsótemplomról beszélf. Eger közelében, Feldebrő hevesmegyei községben a műemlékek országos bizottsága legutóbb kutató munkálatokat végzett az ottani romai kathoíikus plébánia-templomnál dr. Szőnyi Ottó bizottsági elöado es Lux Kálmán vezetése mellett. | A feldebrői,1750-ben felszentelt templom az egyszerű falusi barokk-templomok benyomását kelti; alatta nagyon érdekes ^altemplom húzódik meg, amelyet a szakkörök tévesen XIII. századbelinek és átmeneti stilusunak tartottak. Az altemplomba a felsőtemplomból tiz kényelmetlen lépcsőn lehet lejutni, hol legelébb egy alacsony boltozatos helyiségbe lepünk, Ennek az előcsarnoknak keleti falát kettős ivnyilas töri át, melyet különös alakú kötegpillér választ kétfelé. Az előcsarnokbél be lehet látni az altemplom félköríves záródású szentélyapszisába es az apszis előtt húzódó kereszthajóba. A szentélyapszis gyűrűs boltozatát nvöuvorüen i arogott, régi templomból származó karcsú kőoszlop a keresithajó kerosztboltozatát öt egy sorban álló kötegpillér támasztja. E kötegpillérek közül teljesen szabadon csak a középső három érvényesül, mert a két szolsc már beléesik a templom alapfalába. A kötegpillérek alapja rendkivüli, a maga nemében teljesen páratlanul áll. A pillér alakja és a boltozás kezdetleges volta arra a legrégibb időre vall, mikor a kereszténység hazánkban tért kezdett - hóditani.