Napi Hírek, 1925. november/1

1925-11-02 [0118]

/Troubridge tengernagy előadásának I. folytatása/ Katonai megállapodásokra volt azonban szükség; Károlyi ezért Belgrádba'ment, ahol megkötötték ezt a megállapodást, amelyet november 13.-: irtok alá. Ennek a megállni.'©dásnok? : '•• a' szövetségesek Magyarország területének csaknem kétharmadát megszállották. Magyarország sohasem fog­ja megbocsátani Károlyi líihály gráfnak, hogy ezt a megállapodást aláirta. Z :<-.'.... ^ • . Még c szövetségeseket is meglepte az a könnyedségj amellyel hazájának feldarabolásába beleegyezett és a .megállap-dás aláírásához hozzá­járult Ugy tdszett, hogy ezt alkalomnak telainti arra, hogy a ;;zövotsége­sektjl elnyerje kormányának és az 6 elnöklete alatt álld uj magyar köztár­saságnok elismerését. Magyarország november 16.-án tényleg népköztársaság­nak kiáltatott ki és Károlyi lett a köztársaság elnöke. Mint ahogy Kerenszk| esetiben történt, itt is számos kommunista volt a forradalmárok táborában. Az ententc meg-meg ismétlődő követelései eleinte Károlyi kezére játszottak ós löhetőVé' tették számára, hogy hazafias hurokot üssön meg. Amikor azonban 1919 március 21.-én ujabb területeket követeltek, Károlyi kormányával együt* lemondott és szándékosan Kun Bélának és c bolsevistáknak adta át a-kormányz., hotaitaöt, okik nyomban megszállták a fővárost. ffno'r^AA&^n.c&li Troubridge tengernagy ezután megkopó képet adott a bolsevista­uralom borzalmairól; ismertette a proletárdiktatúra összeomlásának és^az el lenforredalnn mogsz ervez'ésénok' történetét, majd áttért a román invázióra. A magyarok - mondotta -^f '.' volna • o románokkal szemben . i azért, ho 0 y a bolsevistákat végleg elűzték. Nagyon sajnálatos, hogy a románok ezt nem látták be, ivvafpz ürüggyel jöttek, hogy az orszá­got megszabadítják a bolsevismustól, de azért maradtok, hogy fosztogassanak Ami csak megmozdítható volt, azt mind elhurcolták vagy elpusztíttatták. Kilenc különböző entente ultimátumra volt szükség, míg végre rávették ö ro^ manókat, hogy az országból Kivonuljanak. Megemlítette ^után, hogy a romá­nok elvonulása után ó volt az, aki 3 budapesti rendőrséget felfegyverezte és a nemzeti hadsereg ötezer katonáját Budapestre hozta, hogy ilyonnódoh megakadályozzák az ujabb bolsevisto mozgolódásokot. Ezt a saját belátásá­ból cselekedte, egyetértésben régi barátjával, Horthy tengernaggyal, akit már a korábbi időkből jó ideje személycsen ismert és akinek személye iránt rendíthetetlen bizalommal viseltetett. Ebben a bizalmában nem is csalódott; a hodBereg es a rendőrség hamarosan ura lett a helyzetnek és a bolsevismus eltűnt, - remélhetőleg örök időkre, lgjg végződött ez azjev, amely Magyaror­szágra emlékezetes marad, mert ez hozta meg a ver séget, a forradalmat, az idegen inváziót és oz ország szétdarabolásét. y e£un^r^HJ&#a4 kérdéses, vájjon egy nemzet valaha is bclenyugodhotik ama terű— 1 étkinek elvesztésébe, amelyek olyan régen állottak uralma alatti Hasik kér dós, vájjon okos politika volt-e oz országtól egész tartományokat elragad­ni. Ezekre a kérdésekre az idő fog válaszolni, •• • 'j. amely rendszerint megho za a •megtorlást. A történelem eseményei, El2o / sjH J otharingia, Szilézia, Len­gyelország, a Bolti-tartományok, Lombordia vagy ¥elcnce példája arra mutat, hogy nem szabad jóslatokba bocsátkozni. Sok függ attól, hogy az elrabolt tartományok lakosságát uj uraik mennyire méltányos módon kezelik. Mindenesetre Európának érdekében'áll, hogy Magyarország értékes tényezője maradjon az európai egyensúlynak. Az ország és a nép múltjának és jelené­nek szakszerű ismerete rlapján Traabridge tengernagynak 3Z a kívánsága, hogy az ország mostani nehézségei szerencsés megoldáshoz jussanak és ilyen-, módon Magyarország ismét élvezhesse munkájának gyümölc^gft. /Ilosszantar tő tetszés/ Lord Gleichen elnök ezután felkérte a jelenlevő Sir líaurice Bün­sent, aki a háború kitörése idejében Becsben'volt angol nagykövet, hogy az ország es a nép beható ismeretében szóljojhozzá'a napirendhez. Sir líauri­ce Bunscn mindenekelőtt kijelentette, hogy teljes mertékben megérti,jailyon érzelmeket támasztott Magyarországon a román invázió. Budapest megszállása" idejeben Troubridge tengernagy vendégeként néhány napot töltött Budapest ten, ahol többi között megnézte a királyi Opera egyik előadását is. A né­zőtéren.a páholyokban es az elsősorokbon mindenütt román tisztek ültek, okik ott kéjelegtek a csodálatos zenének, a magasabb műveltség termékének é 1 ben. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folytatása következik/ ' Kszekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom