Napi Hírek, 1925. október/2

1925-10-28 [0117]

§Miskolc , október 28. Ma délben nyitottak meg ünnepélyes kerei-ek között a városháza nagytermében a művésztelep ötö­dik kiállitását. A tárlatot József Ferenc királyi herceg nyitotta meg, akinek fogadására és üdvözlésére a város társadalmának szine­java megjelent. A királyi herceget a városháza kapuja előtt Hodobay Sándor dr. polgármester üdvözölte, majd Tédor Árpád államrendőrségi fő­tanácsos és Schrarrb^Odön ezredes jelentkezését fogadta a királyi her­ceg, akit a kiállitasi terembe való belépésekor a közönség nevében új­ból dr. Hodobay Sándor polgármester üdvözölt. • K ^ 1 J1 ww*-. »' »" •' •• ... A Királyi herceg válasza*** ban kijelentette, hogy a magyar képzőművészetet is az integritás szol­galatába kell állitani, mimt ahogy azt Lengyelország festői tették. G-latz Oszkár Ú Képzőművészeti Főiskola rektora a Képzőművészet' jelentő­segéről beszelt és hangoztatta a miskolci művésztelep kulturhivatását. A tarlat megtekintése után délután 1 órakor a királyi herceg tiszteleté­re a Korona-szálló különtermében diszebéd volt, amelyen résztvettek a varos notabilitásai. Délutániéi 4 órakor a királyi herceg Festetich Pal grof társaságában autón Ózdra utazott az o tani gyártelep és cser­keszcsapatok megtekintésére. AMI/ § A szanálási bizottság délelőtti üléséről szóló tudósi­tas negyedik folytatása,/ Peyer Károly szerint a kormány azért hozta ide a tervezetet, hogy a felelősség kérdését megossza. Rakovszky Iván belügyminiszter rámutatott arra, "hogy a lét­számcsökkentést sehol sem' hajtották végre olyan nagy mértékben, mint a belügyminisztériumnál. Ez a, magyarázata annak, hogy a státusrondezö bizottság es a takarékossági bizottság a belügyminisztériumban nem kö­vetel toábbi létszámcsökkentést. 4 Meskó Zoltán megállapítja, hogy a kormányok és itZ a kor­mány is szivükön viselték a tisztviselők sorsát és nem ismeri el a tisztviselőknek néhanapján való erős zúgolódását. Reméli, hogy a mosta­ni rendezést követni fogja a szolgálati pragmatika. Sérelmezi, hogy nem nyitottak meg a tanítók előtt a VI. fizetési osztályt és hogy a múltban volt tiz szazilék helyett most csak nyolc százalék kerülhet be a VII. fizetési osztályba, Hasonlé a véleménye a polgári iskolai t marokat ille­tőleg is, végül pedig kijelenti, hogy a birák külön státusát helyesli. X*ettler Jenő kérte, hogy a szanálási bizottság hivja föl a Kormány figyelmet^a_nyugdijasok, özvegyek, árvák és nyugberesek nyomasz­-° -. v gazdasági helyzetének sürgős rendezésére. Ha az állam-pénz­^gy 1 11-^jp 0 "*' 0 no ' n engedi meg, hogy a nyugellátás kérdése a t-ényleges al­kalmazottakkal, egyidőben rendeztessék, vigye a kérdést a népszövetség ele es kérjen rá kölcsön alakjában fedezetet. Ezután az egyetemi tanárok helyzetét totte szóvá. Hangoz-, tattá,, hogy külföldi egyetemeken külön szerződéseket kötnek a fizetésen felül az olyan professzorokkal, mint Cohchu -és Csengery. Tudja, hogy a magyar államnak nem áll rer. delkezésére annyi pénz, de az is bizo 1 nyos, hogy az egyetemi'tanárok rosszabb helyzetben vannak, mint a múltban voltak. Különösen all oz a vidéki professzorokra,- akik a tudományos mun­Kaitat saját ko.tsegükön kénytelenek megvásárolni, ; Haller István szerint a státusrendezést ez a rendelet nem »' viszi nyugvópontra, krzi, hogy a magyar állam bizonyos kereten tul nem menet de ajánlja a kormánynak, tegye konszideráció tárgyává nem lehet­ne-e továbbmenni a középosztály megmentése érdekében. Hozzájárul a birói status kulon f entartasahoz. A tanitói pálya' várakozási i<t ej ét rövi — aiteni Kell. Az-A. B. es 0.-listás rendszert nem helyesli, mert ez bán­tó disszonanciákra vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom