Napi Hírek, 1925. október/2

1925-10-26 [0117]

/A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságáról szóló' jelentés IV. folyt-r/ Beck ^ajos' sajnálattal konstatálta, hogy a bizottság-ülése iránt nagy a részvétlenség. Felveti a kérdést, nem volna-e célszerű épen a nagy adóbevételekre való tekintettel az adórendszeren vál­toztatni.Kívánatosnak tartaná, ha a pénzintézeteket és a bankokat bevon­nák a külföldi tőke megszerzésének clmómozditásába. Felvilágosítást kérj hogy az igénybe nem vett szanálási kölcsön után mennyi kamatot fizetünk. Ugy tudja, hogy a szanálási kölcsön után kamotszolgáltatási kötelezettsé­günk 210 milj-iárd popirkorona. Kérdezi, nem kellene-ee azzal a gondolat­tal foglalkozni, hogy az igénybe nem vett kölcsönre való tekintettol bizonyos részt visszafizessünk. Utalt az egyenes és a közvetett adók között lóvé nogy aránytalanságra. Ai. egyenes adók körében a jövedelmi adó torén nem látja érvényesülni a progresszivitást. Megemliti, hogy a szombathelyi pénzügyigazgatóság területén horribilis kivetések történ­tek, A dohányjövedék kiadásai 681 milliárdot, bevételei pedig 1417 milliárdot tüntetnek fel, ami azt jelenti, hogy a dohányjövedék több mint 100 százalékos nyereséggel dolgozik. Kifogásolja, hogy sem a nemzetgyűlés, sem a pénzügyi bi­zottság nem kap bizonyos dolgokról felvilágosítást. Minden hónapban a bevételekről jelentést kellene a törvény' hozási testületek elé terjeszteni- Szükséges, volna az adóstatisztika elkészitésc is, ami^az Ígérgetések ellenére még mindig késik. Szükségesnek tartaná az ingó-jelzáloghitclintézménynek megvalósítását'is és szeretné, ha az erre vonatkozó intézkedések már megtörténtek volna. A statusrcndezésnél o kihalási rendszert egyáltalában nem helyesli. A kérdést ugy kellett volna megolaani, hogy a felesleges tisztviselőket, elsősorban'azokat,/akiknek megélhetésük biztositva van, el kellett volna bocsátani. A végkielégítés felét tőkésitve ki kellett volna adni, hogy az illető uj exisztenciát tudjon y magának teremteni, a másik feléből nyugdijat kellett volna létositeni. A javaslatot nem fo­gadje el. Várnai Dániel megemliti, hogy különösen elM nzéki képviselők számára nogyoA nehéz a bizottságban való részvétel, mert alig remélhetik, hogy Valami eredmérr/tfognak elérni. Kifogásolja a közvetett adó túlten­gését. Bem áll az; hogy elgész Európában olyanok a viszonyok az adózás ' terén,mint nálunk. Nálunk a közvetett adó aránya az egyenes adókhoz 76.4 , Németországban 56, Angliában 51.7, F r anciaorsságban 68.8, az Egyesült Államokban pedig csak 45.3 .- u agyarországon is nagymértékben csökken­teni kellene a közvetett adók összegét. Megkérdezte, hogy az 1918.ok­tóberében a piavei offenzívánál az angol hadosztályok áfet elfogott ma­gyar katonák mikor kapják meg a fogságban teljesített munkájukért^annak­idején megigért bérüket. Ugy tudja, hogy a nyugtákat már beszedték, csak a kifizetés késik. Mándy Sámuelnek az a véleménye, hog» nem volna szabad több uj jelzálogintézményt létesíteni. A•meglévőknek kiépítésével kell le­hetővé tenni a földbirtokreform befejezését is. Platthy Gj'örgy szerint Várnai nem vádolhatja ^kormány pár ti képviselőket azzal, hogy nem gyakornok kellő kritikát a' javaslattal szem­ben. Inkább az ellenzék részéről volt tapaszidható a bizottság üléséről való távolmaradás. Örffy Imre felhitota a pénzügyminiszter figyelműt arra, hogy nem kívánatos a forgalmi adó terén az általányösszegek egyöntetű emelő- \ se. E tekintetben tttal a kisipar nehéz helyzetére és nyugodt lelkiismeret­tel állitja, hogy ez az iparág ujabb forga^iadó-emelést nem bir el, mert ma is élet-halál-küzdelmet folytat. Kéri a Minisztert, hogy ezek erdekeben a lehető legnagyobb mértékben érvényesítse az egyéni elbirálast.

Next

/
Oldalképek
Tartalom