Napi Hírek, 1925. október/2
1925-10-16 [0117]
: : L o c a r n o, október 15. /üolf f/ A loccrnoi miniszteri konf erB cia*uunkálatai ma avval értek véget, hogy az országok kiküldöttei a konferencia alatt kidolgozott szerződéstervezeteket jóváhagyták. Szó von elsősorbon a nyugati paktumról, a Németország, Francaiországm.Belgium és Olaszország közti paktumról, amellyel ezeknek az államoknak ' • egyenkénti garanciája mellett kizárnak minden támadó akciót Németország, ^.j Franciaország Bélgiíua közöttm valamint' ez államok határainak ^minden erőszakos megsértését, Aláirtak továbbá négy döntőbírósági szerződés tervezetét is egyrészről Németország} másrészről Franciaország, Belgium, Lengyelország és Csehország-között. Ezek a'döntőbírósági szerződések jogi viszályok • esetére kötelező erejű Ítélettel összekötött eljárást, - érdekkonflik- ' I . tusok esetére kötelező erő nélküli békitő eljárást irnok elő'. Végül megállapították Anglia, Franciaország, Olaszország és Belgium nyilatkozatát a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányának XYI.cikkére vonatkozóan.' 'A szövegek . . a megegyezés szerint a jövő kedden • ,J/MTI/ jífej^^'fe^§ G e n f, október 16. /M s gyar Távirati Iroda/ Európa szervezett nemzetiségi csoportjainak úgynevezett kisebbségi konferenciája a mai ülésen az autonómia kérdésére vonatkozó határozatot tárgyalta. Robinson, zsidó leépviselő a litván parelamentben, hangoztatta, hogy a többségi államoknak meg kell adniok az autonómiát. Ha ennek elleneszegülnek, ugyanazt teszik,mint a mult századbeli fuvarosok, akik kenyerüket í'eltve tiltakoztak a vasút ellen. Wolff Len, a csehországi•lengyfeitífe delegátusa,kijelenti, hogy a kisebbségek és az állam loyális együttműködése annak bizonysága, hogy a kisebbségek teljesitik állampolgári kötelességüket. Flachbarth Ernő dr., a csehországi magyar kisebbség képviselője, az autonómia gondolatát a romániai és a Jugoszláviát magyar es^oportibk nevében is melegen üdvözli^. A -magyar politikai és jogfejlődés már komoly kisérletet mutatott a kulturális és terül e/ti autonómia kivivására . Kossuth Lajos az ötvenes evőkben elismerte a kisebbségeknek azt a jogát, hogy közjogi tényezőkként szervezkedjenek és nemzeti vezetőségeket válasszanak. A területi autonómia terén Horvátországban tették eddig a legkomolyabb 'kisérletet. Történelmi tradícióinkat követjük, ha kulturális autonómiát követelünk. Ili, csehszlovákiai magyarok már a konferencia előtt áll%tfoglaltunk a kulturoutonómia mellett, amelyet a Felvidék és Paiténföld területi autonómiájának keretén belül akarunk megvalósítani-. Egyébként a rutén autonómiát a strgermami kisebbségi^szerződés biztositja; de a prágai kormány mindeddig nem hajtotta végre. A Felvidék autonómiáját az a szerződés biztosítja, amelyet az amerikai^tótok és Mos'aryk Pitsburgban kötöttek. A csehszlovákiai magyarok szlovák és ruszin testvéreikkel együtt küzdeni akarnak az autonómiáért. üilfan elnök félbeszakítja a szónokot, akit arra kér, hogy kerülje oz olyan témákat, amelyek ellentéteket válthatnának ki. Flachbarth Ernő'ezután befejezi beszédét és a határozati • javaslatot elfogadja* Felszólalt még Margulies, a csehszlovákiai zsidó kisebbség képviselője, aki hangoztatta, hogy a kisebbségeknek;felülemelkedve saját kívánságaikon, maguknak kell a kisebbségvédelmi eszme propagátoraivá és védelmezőive lenniök. Nem lehetnek csak a maguk ügyük ügyvédjei. A kisebbségeknek mindent el kell követniök anyaországaiknál, azaz a többségi államban élő testvéreiknél, hogy az ottani másnyelvü^ vagy másraju kisebbségek minden jogot megkapjanak. , r Gkindisch Guido dr.^ a magyarországi németek nevében szólalt í" e l.A Nemzetek Szövetségéhez kell fordulnunk - mondta ~, mer t Európa béké-.j jét a kisebbségi''''*védelmi eszme győzelme nélkül nem lehet biztosítani. A nemzetiségi es zörgőn anzetközi problémává vált.Mi, kisebbségek kívánjuk, hogy a kisebbségi problémák népszövetségi megoldásánál minket is hallgassanak meg. Munkánk - fej;'ze\te be beszédét - konstruktív, nem destruktív. /Folytatása következik/
