Napi Hírek, 1925. október/2
1925-10-21 [0117]
3udapest; IV/. Uái*osHóx.—c- -1D 1 ACtXCt TÉ«.e6BAPHIOI)E HCÜ6BCI/E- tlfJC AHIf CH Tjr TElECDAI>HEn-KCfllRE/ll>OnDEWK-BUIlEAU< MAGVAR fÁVIDAII IRC OA feSKSH. XvXi ndenjog fentap tárd «Q( • Kézirat n J . kiadás ok fekinteadö •Házi /ok/ropo/ító/- G^iöSe.* 1923. október 21. >f£> 3 X *4S ] Pro domo.^Az alábbiakban közöljük Klobolsberg kulr berlini előadásánál: kivonatát azzal a föntartással, hogy se méltó ztassanak,, ; khladni mindaddig,' amig a t. Szerkesztőségeid értesi^^é^j^ein kapnak arról, hogy az előadás ma valóban elhangzott <j "I TMTÍtcq&^S tuszminisz semmi esetr é A Magyar Távirati Iroda jelenti: Klebelsberg Kun0 -állás- és közoktatásügyi miniszter szerdán este a berlini egyetem au.ájában Magyar kultúrpolitika a háború után^cimmel előadást tartott. A kultuszminiszter előadásának bevezetőrészében felemiitette, hogy ezelőtt harminc évvel mint fiatal egyetemi hallgató kérte felvételét a Friderica dilhelmina egyetem rektor magnificusa előtt, akkor csak személyes nagyrabecsülését es szeretetét hozta magával, ma azonban mint felelősségteljes állásban lévő férfi egész Magyarország neveben tolmácsolja a bensőséges ragaszkodás és a mélyen átérzett hala^ érzelmeit a nemes szenvedő társnak, a nagy német nemzetnek, A meghívásnak engedve kettős szándékkal jött Berlinbe. Kgyrészt azért, hogy álmagyar es nemet rosabbra sáról szólva . -gitSe,j,et > ..áradandó - kulSZ el leüli egyÜ' Hungár i cumo t docentralizáés vázolta a: nemzet között mindenkor meglevő szellemi kötelékeket még szofüzze, másrészt hogy beszámoljon arrél a munkáról, amelyet Magyarország az összeomlás utan a hagyományokban gazdag magyar kultúra megmentésére folytatott, , d'-. • A miniszter ezután a szellemi együttműködés helyreallitekifej tette, hogy Németország nélkül az emberiség együttes kultúrájának képviselete el sem képzelhető és hogy a. magyarok nem akarják és nem tudják nélkülözni a hatalmas német müveitse? Lpen azért jött a német birodalom fővárosába, hogy egy turintézmény, egy kollégium Hungaricum felállításával a működésnek organikus, eleven formát adjon. A Collogium ismertetve kitért ezután a miniszter a centralizáció es ció problémájára, majd az egyetemek történetét adta ele, egyházak szerepét az oktatásügy szolgálatában. Rámutatott Budapest rohamos fejlődésére. Budapesten "összpontosult lassanként Magyarország teli jes politikai, gazdasági és társadalmi elete és úgyszólván egyik napról a másikká milliós várossá növekedett, - sajnos nagyreszt a tradíciókban gazdag tiszteletreméltó vidéki városok káréra. Az országnak csaknem teljes szellemi elete - mondotta - a fővárosban lüktetett es ezt ege—,-.| szer: a világháborút közvetlenül megelőző időig rendkívül örvendetesnek tartották. Csupán a századunk tizes éveinek elején kezdett bennünk .unnak belátása derengeni, hogy rossz uton indultunk el es rendkívül ártalmas irányt követtünk. Ezt a tévedést helyesen felismerve 1912-ben ket uj egyetemnek, a pozsonyinak és a debreceninek felállítását határoztuk el és a világháború alatt a képzelhető legsúlyosabb viszonyok között mindkettőt félig-meddig berendeztük és rendeltetésének átadtuk. A szörnyű trianoni béke elragadta tőlünk Pozsony és Kolozsvár egyetemi varosait és igy a tragikus összeomlás után itt állottunk a két vagyon hajléktalan egyetemmel, valamint & még tömmel. Ismét fel kellett vetnünk és gu kérdést, vájjon mo£> vi d ék jmeket itt vetnünk )légszünk-e vagy pedig heroikus katonai lefegvv • fiz : .be nem fejezett debreceni egye— megválaszolnunk azt a döntófontos budapestiegyotommel, leépitvén a erőfeszítéssel megakadályoztuk^ faj kulturális miért•nem engedte OKI egy hogy a magyar állam katonai lefegwvérezését a magyar leszerelése kövesse. A miniszter ezután fejtegette , megszüntetni a két magyar egyetem működését. ; - • Politikai pártokról és a kultúrpolitikáról szólva kijeletfl tette, hogy a kultúrpolitikában állandóságot tart szükségesnek.^ A kultúrpolitika, irányításáról szólva előadta, hogy három és fel ev ota mióta a kultusztárcát vezeti, - főtörekvese az volt, no^y a közoktatásügyi minisztérium házából mindennemű pártpolitikát kizárjon ts nogy a . t ari tó t c s tüle t n 1 ' -;»-. K. .ír,;; mm rmi ma +• .« í v itásiib an való uiztonságát, tetősére, Ezután rátért a magyar tudományos akadémia helyzetének ismerj Rámutatott arra, hogy a magyar tudományos akadémia ellentétbe] a nyugatnak legtöbb hasonló intézményével, keletkezésébert es lényege' ----- -• -i-^'t egyedül a nemzeti áldozatkészségnek• ' - ' ' - " " " VFolyt. köv. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció m társadalmi alapitás, ^mely lété' röszönheti .
