Napi Hírek, 1925. október/2
1925-10-20 [0117]
/ A pénzügyi bizottság üléséről szóló tudősitás harmadik folytatása/ Másik feladata a főudvarnagyi biróságnak az, hogy a királyi család hagyatékának kérdéseit rendezze, a hagyatékra vonatkozó « különböző igényeket elbirálja, a hagyatékot kezelje és a gyámhatósággal érintkezzék. További feladata, hogy a koronajavak felett felügyeletet gyakBBbljon. A koronajavakat ugyanis állandóan a mai állagban kell x fenntartani s errcl is a foudvarnagyi biróság gondoskodik., Feladata még oz is, hogy a területenkívüliséget élvező külföldi követségekkel szemben magyar állampolgárok részérói támasztott vagyonjogi igényekben vagy perekben Ítélkezzék,' onennyiből arról van szó, hogy ezek itt, agyarországon döntessenek el. Ez is magyar érdek, mert különben magyar'állompolgárok kénytelenek volnának külföldi birósághoz folyamodni. Egyébként a kormány ennél • a tételnél is a legnagyobb takarékosság elvét viszi keresztül. A bizottság Várnai Pániéi javaslatának elvetésvei a negyedik elmet változatlanul elfogadta. . A III. fejezetet a bizottság észrevétel nélkül fogadta el. A IV. fejezetnél várnai bániéi kérdést intézett a pénzügyminiszterhez, hogy a pénzlebélyegzés alkalmával kivetett kényszerkölcsönnél miért nincs kamatszolgáltatasí Bud János pénzügyminiszter megjegyzi, hogy a régi lebélyegzést összevonták a kényszerkölcsönnel és arra is ugyanazok a szabályok állanak fenn, tehát ott is ugyanolyan áH^kamatszolgáltatás, mint a kényszerkölcs önnél. A fe^eietet változatlanul elfogadták. ' " Az V.-VIII, fejezeteket a bizottság észrevétel nélkül elfogadta . A IX.fehezet 1. . viménél Peyer Károly kérdést intéz a kormányhoz, hogy tulajdonképen miért szervezték a miniszterelnökségi politikai államtitkári állást és hogy miért szükséges körülbelül 6 milliárdot felvenni- a sajtó-osztály informatív szolgálata cimén. Peyer Károly ' [külföldön élő magyar állampolgárok kulturális gondozása tekintetében kér megnyugtató kijelentéseket. L9^ f iV-^r-^^'kK Bethlen István gróf miniszterelnök a miniszterelnökség ^ ' "1 politikai államtitkári állásara megjegyzi, hogy ezíaz 1920.évif alapján) ' . Tekintettel arra, *Wgy az utolsó években mint miniszterelnök igen gyakran kénytelen volt távoliénál a fővárostól, szükség volt arra, hogy a minisirterelnökéógen legyen politikailag is felelős egyén az ügyek intézésére^ miniszterelnökség informativ szolgálata ma sokkal fontosabty mint volfia békeidőben. Önálló állam lettünk, Budapest külföldi követségek székhelyévé lett, ahol a külföldi sajtónak sok tudósítója is teljesiti hivatását. A Irülügyminisztérium budgetjében is sze- . repel ugyan'hasonló sajtótétel, ez azonban a külföldi sajtő informálásával kapcsolatos. "7 5fitOfV^Í&/í". A külföldön élő magyar állampolgárok kulturális gondozása tekintetében a' . kormány meg^-tesz mindent, amit tennie lehet. Az utóbbi öt évben körülbelül 50,000 magyar munkás vándoroltki Franciaországba, akik nagyrészben a bolsevista agitárok prédáivá lettek. A magyar kormány érezte, hogy itt feladatai vannak, azonban a követség a maga részéről mint diplomáciai szerv ilyen teendőket nem végezhet. Rövidesen magyar konzulátust á^litanak fel Parisban, amely főként ezeknek a magyaroknak ügyeit lesz hivatva szolgálni.Sok nap százával jelentkeznek emberek Parisban, akik nem tudnak hazautazni. Ezen a téren kis pénzösszeggel semmit sem lehet elérni. Az állam mindenesetre ki akarja terjeszteni gondoskodását erre a térre is^, A kormány valamiképen gondoskodni fog arról is, hogy a külföldön tömegesen élő magyarok megfelelő iskoláztatásban részesüljenek. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció Várnai Dániel szintén á Franciaországban élő magyarság kulturális megmentése érdekében szólalt fel. Utal a német példára és arra, hogy Fémetország mindig gondoskodik külföldre szakadt véreiről. ^Bethlenfminiszterelnök kijelenti, hogy a külföldi magyarok ügyét a kormány a legnagyobb jóindulattal sziván viseli. ~CGton ttvf /Folytatása következik/ J '
