Napi Hírek, 1925. szeptember/2
1925-09-29 [0116]
• § Szeged, szeptember 29. Rakovszky Iván ^belügyminiszter hosszabb cikket irt az önkormányzati érdekszövetkezetekről a Szegedi Napidba, A'miniszter a cikkben utal arra, hogy ha Magyarország autonóm testületeinek életen végig tekintünk és azt összehasonlítjuk más európai államok önkormányzati alakulatainak életével: kénytelenek vagyunk bevallani, hogy a gazdasági és a jóléti .önkormányzat terén - a nagyobb városokat kivéve - messze elmaradtunk a külföldnek velünk egyenlő kultúrájú államai mögött. Vármegyéink legnagyobb részében, nemkülönben a kisebb vagy falusias jellegű városokban az önkormányzatnak számtalan feladata maradt megoldatlan. A helyi érdekeltségnek e tekintetben betöltetlen hivatás-körét mas tényező a siker kilátásával magára nem vállalhatja. Ilyen körülmények között természetes, hogy a lakosság részéről jóléti és kényelmi szempontokból támasztott jogos igények nagy része ki elégületlen marad, a gazdasági élet fejlődési lehetőségeiből pedig nagy terület hever parlagon. Talán ennek az alapvető hibának következménye egy másik, nem kevésbe sajnálatos jelenség önkormányzati életünkben. Ez alatt a miniszter azt érti, • hogy az egymással szomszédos vagy gyakran egymást körülölelő különböző ^ törvényhatéáágok a törvényhatósági intézmények felállításánál, fejleszte- , "sénél egymástól teljesen függetlenül járnak el és nincs meg közöttük az a szoros együttműködés, amelyet Tedig a területi összefüggés oly-gyakran feltétlenül szükségessé tenne. A miniszter hivatkozik Angliára, ahol az egész önkormányzati élet a szomszédos községeknek az önkormányzati tennivalók ellátása céljából való szövetkezéséből nőtt ki. A népjóléti, szegénygondozás!, betegápolási, közegészségügyi, útépítési, ipari és kereskedelmi önkormányzat Angliában mind ilyen szövetkezések alapján jött létre. Magyarországon a törvényhatóságok a leggyakrabban elzárkóznak az efelé együttműködéstől . Legnagyobb szükség volna arra, hogy a vármegyei törvényhatóságok a területükön fekvő városokkal szövetségre lépjenek, közös érdekeiknél: célszerűbb kiépitése végett. A miniszter az egymástól eltero^francia és nemet példára utalva helyes megoldásnak azt mondja, ha a törvényhatóságok határát tisztán közigazgatási szempontbői szabják meg, de módot nyújtanak arra, hogy a gazdasági önkormányzat az életviszonyokhoz ós a helyi_ követelményekhez alkalmazkodva, szövetkezés utján igyekezzék megteremteni azokat a földrajzi kereteket, amelyeken belül gazdasági, kulturális es népjóléti feladatait meg akarja oldani. Ennek utat nyit az, ha szövetkéz- • hetik a város a vármegyével, a város a szomszéd vagy közeli várossal, a megye a szomszéd vármegyével, a községek egymással, a városok a körülöttük fekvő községekkel. Ezen a módon lehetne megvalósítani Budapest együttműködését a környékbeli városokkal és községekkel. Ilyen módon volna egybekapcsolható sok vidéki város a környező területekkel és ilyen/nodon lehetne fokozni a városnál: azt a kisugárzó erejét, amely kultúrát és haladást visz a faluba is. A cikk vegén a miniszter annak a reményének ad kifejezést, hogy a legsürgősebb gazdasági és politikai feladatok rövidesen törvényhozási megoldás alá kérdhetnek és ezek elintézése után a kellő nyugalommal hozzáláthatunk minden téren az alkotó munkához. Ha ez bekövetkezik, ^a.tkor napirendre kell kerülnie ennek a kérdésnek is, amely a magyar önkormányzatot gyökerében érinti. /MTl/ § A Magyar Távirati I r oda jelenti: A kalocsai állami polgári fiúiskola uj épületének Kpebelsberg kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében való felszentelését eredetileg október 6.7^3 tűzték ki. Illetékes helyről kapott értesűlós a szerint az ünnepélyt a miniszternek Berlinben tartandó előednse miatt későbbre halasztották . — -
