Napi Hírek, 1925. szeptember/2

1925-09-25 [0116]

§ G- o n f b ó 1 jelöntik: Willion iíertin, o Journal do C-onove m vezércikkírója, abból 02 alkalomból, hogy o népszövetségi közgyűlés non bo- | csájtkozo L:Ü bolo oz Apponyi-fólo irónyeszmék tár gyalusába, o kövotkozö vezér- | cikket irts lapjában: á népszövetség feladatai sorúban egyike, a 1 egnagyobbok-<Jj : na'; - nencsak terjedelme és nehézsége, honéra nemes és hasznos volta szempontiéból is - a nemzeti kisebbségek védelme. Nem szabod elpalástolni, hogy >i bizonyos határokon túlhaladva, a népek .csupán a kisebbségek oltoiuazojut látják a népszövetségben és cselekvését csupán e kritérium szerint iteiik meg. | Ezt o munkát azonban a népszövetség nem óhajtotta; bölcsőjében ^találta ama 'jm "| feladatok sorában, amelyeket a békeszerződések hárítottak vállára. Bizo- \;M | nyos értelemben azt lehetne mondani, hogy a kisebbségek védelme nem olyan fel- . | adat, amely teljesi mertékben megegyeznék p népszövetség szellemevei. A népszövetség szelleme nemzetközi, Arra törekszik, hogy mérsékelje 8 nacionalizmust, közelítse egymáshoz 0 népeket és eloszlassa az ahtagonizmusokat. A ki- • sebb3égek védelme ellenkező ^célzatokat követ. Arra törekszik, hogy megsokszorozza a nemzetek számát, védje egyéniségüket, megakadályozza más nemzetekkel való összeolvadásukat, meggátolja felszívásukat. A nemzeti kisebbségek vedel- • me voltékepén különös alkalmazása, vagy helyesebben szólva tülzó következese a nacionalizmusnak, - a kollektív én eme kultuszának, amely egyik jellemző vonása korunknak. Kérni ellenmondás van tehát abban, hogy a népszövetség, ez \ a velejeben nemzetközi szerv, a partikuláris nacionalizmusok megóvásában működik közre. Jj Kétféle nemzetiségi kisebbség van, amelyek szellemükben egymás- \ tói igen eltérnek. Az egyik kategóriába tartoznak azok, akik mögött nem áll J semmiféle közeli haza, amelybe kívánkozhatnának. Ha ezek helyzetében most | változás történt, a változás mindössze annyi, hogy egyik uralom helyébe a M másik lepett. Kincs mélyebben fekvő okuk arra, hogy ne legyenek loyalisak, % mint ahogy azoknak az államoknak, amelyekhez tartoznak, szintén nincs^ külö- jj nösebb oku . arra, hogy velük szemben bizalmatlanok legyenek. Ezek probléma- | ja nem nemzetközi, hanem inkább belső természetű. Egeszén más a helyzet az_ | irredenta kisebbségek esetében, amelyeket az uj határokkal elválasztottak^ igazi ha tárul: tői es amelyek szivük melyén elfőj, ihatatlan reménységet táplálnak aziránt, hogy ezek a frissen festett uj határcölöpök egy szép napon is- | mét eltűnnek. Itt jelentkezik az igazi probléma. Erős a kisértés azpiralko- ,;J dóra nézve, hogy nemzetiségükből kivetkőztesse ezen alattvalóit. Erős a ki- | sertés a testvérre nézve, hogy fegyveresen védje meg őket. Ha a kisebbségek :M J virulnál:, akkor öntudatra jutnak és veszélyeztetik az állom egysegét. Ka szon-kj \ vednek,.ebből szintén ' könnyen alakulhatnak ki nemzetközi viszályok 1 vagy háború. : M Az ilyen kisebbségek panaszai sorában akadhat olyan is, amely nem egyformán őszinte ós nem egyformán megalapozott. Könnyű tere nyílik | itt az izgat óknak. Tagadhatatlan azonban, begy ezek a problémák fennállónál: és hogy gyakran nehézségeket okoznak az uralkodó' államra nézve is,, amely nem | mindig tartja kezében saját hivatalnokait. • ^ f | A kisebbségek védelme nem olyan ideál, amelynek általánosítását lehetne óhajtaxii. Kétségtelen azonban, hogy/ ez o kisebbik baj, - és bizo- ;

> nyos esetben szükséges is. Túlságoson messze ment azt 0 litván javaslat, hogy 0 kisebbségi berendezkedést az egész világra kiterjesszék, de a mostani szerződések talán túlságoson korlátozottak. Megérthető, hogy a nemzetkö- ' | zi rendezésnek alávetett egyes országok fájdalommal, látják, hogy 0 határon | tul éle saját nemzeti kisebbségeik minden oltalom nélkül ki vannak ) szolgáltatva az elnemzetietienites veszélyéne!:. Nem vitatható tehát, hogy a -• kisebbsége!: védelme bizonyos államokban és bizony03 körülmények között nagy | és kölcsönös haszonnal jár. A kisebbsőgebbt védőrendszernek azonban semmi haszna sincs akkor, ho nem kelt . bizalmat a kisebbségeknél. Ilár ?| pedig a népszövetségi tanács mostani eljárása - meg kell mondani - nem alkai- I | mas arra, hogy ezt a bizalmat elérje. Az olyan eljárás, amelyben csupán az 1 egyik felet^- a hatalmasabb felet - hallgatják meg es amelyben a politikai megfontolaszok gyakran háttérbe szőritják 0 jogi megitelést, nem vezethet a lelkek megnyugvására. Ha a népszövetség hem mutetkőzik pártatlannak a kisebbségekkel szemben és nem tud nekik .hatályos védelmet nyújtani, akkor kétszeresen hibázik: nem hoz megnyugvást oz alattvalók lelkületére'és nem ad biz- |g tonságot az uralkodóknak. AlTl/ ] - „Í„ 0 / ' OPS7.Ar.OS I.EVEUAR