Napi Hírek, 1925. szeptember/2
1925-09-24 [0116]
/Weber tanulmánya Magyarország háborús felelősségéről-.Folytatás/ U^sSrhW^eál^tani a dolgot, hogy Szerbia mitsem tudott a gyilhosság előkészületeiről és hogy Ausztria-Magyar ország fellépése nitatlanül döntötte háborúba. Ez a kérdés azonban egeden ^ megv 1 fe 1 . t ^gf exb ui _ a legutóbbi közlemények révén- , Bebizonyítottnak vehető, hogy a ^ niszterelnök tudott a gyilkosság előkészületeiről, /amit hivatalos ozervek vezettek és hogy a? kormány részéről nem törtónt Becsben |^gf s ^ £b vatalos figgyelrnezfetés. .Ez a mulasztás a tulajdonkepem magva ez egész, szero kérdésnek. A bécsi.. politika, amelyért Magyarország ^.^^^Ai^^J^ feljebb az ultimátum formájában követett el hibát, a ^^^^l^l^l^ ség i azonban Szerbiát terheli, mert a szerb kormány - noha hatalmában állott - a merényletet nem akarta megakadályozni es mert a szerb e^e rénylet utján tudatosan törekedett hábotura. Ezekkel a ^f^t \^^hábU kell némulniok mindama szemrehányásoknak, amelyekkel az osztrák-magyar haDo rus politikát szokták illetni. , , ,, om ,„ v háború -31 A háborús bűnösség kérdésének másik oldala a gzerb-magyai hüboru előtti kapcsolat tisztázása. Azt állítják, hogy Magyarország egy»-2t ag^j politikájával; másrészt nemzetiségi politikájával Szerbiát egyeneoea Uostg beesésbe kergette és evvel magyarázható a aaarejevői merénylet «• ^ SZB .a bad azonban elfeledni, hogy a merénylők Ferenc Ferdinánd ssemelyebe J; nem Magyarország reprezentánsát, hanem a monarchia jövő . uralkodóO^xa^xou^ láb alól eltenni, amiből nyilvánvaló, hogy a merénylet nem a magyarok ozeropolitikáje" elleni visszahatás volt, hanem tüntetés a monarchia ellen a bécsi balkánpolitika ellen. Ebben az összefüggésben a.magyar kutatásnak to rekednie kell a bécsi szerbpolitika felderítésére is. Es miután ez apóiig ka visszamegy egészen Bosznia okkupációjáig és'az idősebb Andrassy polxoi^a jáig, a magyar kutatás ezen a téren is értékes felvilágosításokkal s t°^^ hat.'Hangsulyozandó, hogy a XIX.század legutóbbi évtizedeiben Szerbia viozo nya a monarchiához, sőt Magyarországhoz is barátságos voltos nogy az ^ novics-házat épen a monarchiához való ragaszkodása miatt uontotten meg pánszláv jondolatnak és az orosz pénznek megnyert körök. Toroeneimi teiy, hogy az Ausztria-Magyarországgal barátságos viszonyban elo Sándor LxiaLj meggyilkolása után határozottan osztrákgyüloio áramlat indult aeg^b-ex ban, amely Oroszország támogatásával Kegyszerbia felállítását éo a jonaxuui. szótrombolását tűzte ki feladatául. Azt az ellentetet, amely vegul m s^a. rajevói metényletre, majd a világháborúra vezetett; eszerint szerű ^zroi. idézték fel és minden további fejleményt ebből a nézőpontból xel^ tr.o.einm j Az orosz politika térfogiaiásával párhuzamosan mind élesebbek let.a. az, u lentétek, mind vakmerőbb a szerb föndorkodás,ami természetszerűvé tette a Monarchia számára az önvédelem alkalmazását. Ez az önvédelem els £°°^™ e nra irányult, hogy gyengitse az orosz terjeszkedési politika szerD seinck helyzetét. Ebben az összefüggésben igazolódik a monarchia f^^f politikája Szerbiával szemben és ebbe kapcsolódik bel-e a beGS \^^ politikája, Magyarország agrárpolitikája, végül az államfőié annexiós.politika. Mindez a történelmi alapon felépülő 3 jerve. államalakulat önfentartási ösztönének megnyilvánulása volt az idegen aeotiu.cios erők eröf " szemben. Harc volt ez-az életért es a levert uo ezt a harcot aSánszláv világhatalmi tervek kényszeritették a monarcniara. íf^tWvtf Weber foglalkozik - tanulmányában a külföldi ellenséges]irop'agandánok avval a vesszőpor ipájával is, hogy Magyarország elnyomja a nemz e tiségeket. Magyarországon sem tagadják már, hogy a háborút ^gelozo J^^b bi években nemzetiségi politikájuk elhibázott volt. Hiba volt nem az>?°f m a nemzetiségeket nem tudták vagy nem akarták kielégíteni, h ™f^' t '^ találtak helyes megoldást a nemzetiségi problémára. Diler^aval allo közt: ha kielégítik a nemzetiségeket, ennek következménye, /mint Ausztriában, a különválás! törekvések megorositése , lett volna, ami végeredményüen az állam fönnállásának vesz«ryeztetésére vezethetett volna; ho ellenben elzárkóznak a kisebbségek ^^^f J el. 1, ekkor ez okvetlenül fokozza az idegenajku lakosság elégedetlenség ^ végső eredményben megint csak elő mozdítja a különválási tore.mreseiw to * /Folytatása következik./
