Napi Hírek, 1925. szeptember/1

1925-09-14 [0115]

§ JA Magyar Távirati Iroda jelenti: Az elszakított kerületen szo gálatot telj esitett es a belügyi tárca t ' terhére nyugellátást élvező volt vármegyei, városi és községi alkalmazottak, valamint ezek özvegyei és árvái mind gyakrabban fordulnak a belügyminiszterhez azzal a kérelemmel, hog a részükre nyugellátás cimén folyósított járandóságot az utólag beszerzett • ' ' . okmányai!- alapján megfelelően helyesbbitsék. Minthogy a folytonos helyesbbitésből előálló kiadási többletek a költségvetés betartását, lehetetlenné teszik és előre nem látott kiadásokat és munkatöbbletet okoznak; ezért a külügyminiszter az Országos Takarékossági Bizottság javaslatára, az 1924;IV.t.c-ben nyert felhatalmazás alapján elrendelte, hogy azok a volt vármegyei, városi és községi alkalmazottak /özvegyek _és árvák/, akik nyugellátásukat helyesbbittetni óhajtják, ez iránti kérvényüket - a vonatkozó okmányokkal felszerelve - legkésőbb 1925. -• ^ december végéig a belügyminisztériumban annál is inkább adják be, mert ezen az időponton tul az ilynemű kérelmeket többé figyelembe nem vehetik. A honvédelmi miniszter Tánczos Gábor altábornagyot indokolt kérelmére a m.kir.Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület elnöki tiszte alól fölmentette és utódául gyergyószentmiklósi Kary Béla ny.altábornagyot nevezte ki. Ezzel kapcsolatban a honvédelmi miniszter leiratot intézett Tánczos Gábor altábornagyhoz, amely többi között a következőket tartalmazza: "Öt s teljes évig állt Nagyméltóságod ez intézmény élén. Hogy ezen idő alatt a Tiszti Kaszinó összes vonatkozásaiban eddig soha el nem ért fejlődésnek és virágzásnál; indult, az legelsősorban Nogyméltóságod hervadhatatlan érdeme.'

1 /ÍITI/- ORSZÁGOS LEVÉLTÁR — — — , K szekció § Bukarest, szeptember 14. A Dimineaoa vezércikkben foglalkozik azzal a genfi jelentéssel, amely szerint a garanciapaktum ügyében uj konferenciát hívnak össze, amelyre Stresemannt is meghívják.. A. Külügyminiszterek értekezletére azonban nem hivták meg Lengyelország és Csehország képviselőit^ hanem/csak Anglia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, valamint Nérrötország külügyminisztereit, vagyis az emberiség többi részesa csukott ajtó előtt marad. Nem lehet azt mondani, hogy csak a nagyhatalmak képviselői jelennek ott meg, mert hiszen résztvesz Belgium. Azt sem lehet ^mondani, hogy az ok a hatalmak vesznek részt:,, amelyek a versaülesi békekötésben voltak részesek, hiszen meghivták Németországot. Igen helyh^evaló az az aggodalma.- kérdés, hol marad Románia és mi történik Románia érdekeivel. Ha a biztonsági paktum kérdésében nem tulajdonítanak különösebb jelentóséget Lengyelországnál 'és Csehországnak, elképzelhetjük, hogy micsoda jelentóséget tulajdonítanak nekünk. Világos, nogy az európai államokat kis- és nagyállamok csoportjába kategorizáljak, ami távol áll

f v _k_^i az egyenlőség demokratikus elvének gyakorlati megvalósításitól. Önkéntelenül is felmerül az a hasonlat, nogy - .g...' .. .t.*á?£ e diplomáciái tárgyalásoknál egyes államok fösz/erepeket játszana k, s a többiek csupán a kórust alkotják, \ 1 mi kórifeták azonban tudni kívánjuk, hogy hogyan képviselhetjük érdekeinket a külügyminisztereknek azon a konferenciáján, ahol uj nemzetközi aerát stabilizálnak. Nem kell túlságosan leleményeseknél; lennünk ahoz, hogy felfogjuk, hogy ha Németországgal megállapodás jön lemre, engedményeket kell neki tenni. Németország nem lesz oly naiv, hogy az 1918. évi győztesek nyugalmaz, békéjét és boldogságát^garantálja anélkül, nogy előnyöket ne szerezzen magának be 1.egyezése, fejében. Lengyelország és Csehország meg nem hívása arra való, hogy megkönnyítse Komania és Jugoszlávia morális helyzetét, mert ezeket az'országokat súlyosan megsértettek volna, ha csak ezeket nem hivták volna meg. Tudjuk, hogy Lengyelország és Csehország tekintetében Franciaország s Anglia közt divergenciák vaunak. Tudjuk, nogy Németország,, amely hu landé Franciaország^ es Belgium, mai hatarait garantálni, ezen tűimen ni nem ikar, sót nem hajlandó megengedni nemet területen az átvonulást Franciaországnak,ha Lengyelország és Csehország segítségére akarna sietni. Ennyi ellentét mellért, hogyan jutnak megegyezésre?Románia helyzetéről, amelyet Oroszország revindikaciói és aggresaziv magatartása fenyegetnek, anépek sorsának nagy int«.zoi meg sem emv lekéznek. Nem hisszük,hogy a kisebb népeket az események kényekedvének szolgáltatják ki,Az a biztonsági paktum,amely nem row-dockodik mindenkinek a függetleneegérol,ffiOűstrioe,itk»Q volna. /MTI./