Napi Hírek, 1925. szeptember/1

1925-09-11 [0115]

§ Genf, szeptember 10. /Magyar Távirati Irc3yd2^ Walko Lajos miniszter, Magyarország képviselője, a második főbizottságban - Smitb népszövetségi főbiztosnak Magyarország pénzügyi helyzetéről előterjesztett jelentése után felszólalva - .. a következő beszédet mondotta: A főbiztos ur beszámolt - Magyarország pénzügyi talpraállitásának előrehaladásáról. E beszámoló alapján Önök megállapíthatták, hogy az idáig elért eredmények meghaladják a kilátásba vett eredményeket. A nemzetközi kölcsön segélyével és minden erkölcsi és anyagi erejének felhasználásával Magyarországnak sikerült pénzét stabilizálni és a folyó költségvetési évben az állam pénzügyi 1 ..... ..:..á egyensúlyát biztositani. Ez az eredmény azonban csak ugy volt elérhető, hogy a népesség valamennyi osztálya rendkivüli erőfeszítéseket fejtett Ki és tetemes áldozatokat hozott. Az ország valamennyi gazdasági erőfotrását és az egész termelést e .cél szolgálatába állitották, ami magával hozta, hogy a különös gazdasági tényezők '> érdekeit háttérbe kellett szoritani. Most azonban, amikor elérkeztünk a talpraállitás jelenlegi szakaszához, kötelesek vagyunk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy javítsuk a gazdasági helytetet, annál is inkább, miután a pénzügyi és gazdasági helyzet szoros összefüggése következtében Magyarországra is érvényes az az általános szabály, hogy a pénzügyek egyensúlya csak akkor tekinthető biztosítottnak, ha a gazdasági életben evvel párhuzamosan megfelelő fejlődés mutatkozik, . vvárhatjuk. Ezt a fejlődést a jelen pillanatban bizakodással\ f '...^tekintettel arra, hogy jó termést remélhetünk, továbbá, hogy az államnak és egyes városoknak beruházási munkálatai minden bizonnyal felpezsdítik a gazdasági életet. Az állami beruházásokra a népszövetség felhatalmazásával 08 millió^aranykoronát forditunk; a városok kölcsönöket kötöttek és e kölcsönök, segélyével inditják meg a beruházási mu hálátokat. Ilyen módcn az ipari termelés, amely évek óta hiján volt 7. ...i.-.. ... állami és városi megrendeléseknek, most nagyabb lendülethez juthat. Reméljük, hogy ez a körülmény minden bi- zonnyal a munkanélküliek számának apadását fogja maga után vonni az iparban* Ami a terméseredményeket illeti, rá kell mutatnum, hogy a magyar mezőgazdaság - a nehézségek ellenére - fejlődést mutat fel. A legutóbbi év eredményeit azonban a kedvező légköri viszonyoknak kell betudni, nem .y ' • pedig annak, hogy a termelés intenziv jellege fejlődött volna. A folyó évre vonatkozó legutóbbi vetésj elensét szerint^ . •• .* és rozsban 27- millió métermázsa termett, mig 1920-ban 20 millió métermázsa volt a termés. A burgonya, kukorica és répa termés növekedett. Az állatállomány is gyarapodott, de csak számban, nem pedig minőségben. A magyar mezőgazdaság kiviteli feleslegének ;' i, kellő értékelése céljából tudni kell, hogy az ország jól felszerelt élelmiszeriparral rendelkezik. A mezőgazdaság és a mezőgazdasági ipar fellendülése azonban magában véve nem elégséges a gazdasági élét talpraállitásához. A mai Magyarországon a lakosság 56 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal, 44 százaléka pedig iparral, továbbá közigazgatási, kulturális vagy kereskedelmi munkával. A lakosságnak eme rétegei .. . most részben improduktiv munkát fejtenek ki. Hogy az intellektuális munka terén mutatkozó energiafelesleget elhelyezhessük, az egész gazdasági életnek nagyobb ak- ^ tivitásra kellene jutnia. Tekintettel arra, hogy a termés kielégitően sikerült és hogy a beruházások most már megkezdődtek, remélni lehet^ a gazdasági élet megjavulását. Ha tekintetbe vesszük azt is, hogy a különös gazdasági tényezők fogyasztóképességének megizmosodása üdvös hatást fog gyakorolni a termelésre és a külforgalomra, alapos az a várakozásunk, hogy a gazdasági élet fokozatosan be tudja majd kapcsolni a munkanélküliéket és a középosztálynak amaz elemeit, amelyek részben az elszakitott területekről vándoroltak be, részben pedig az igazgatási reform következtében bocsájtattak el és most nyomorra vannak kárhoztatva, megduzzasztva azok számát, akiket a korona romlása rabolt meg léteszközeiktől. Ennek a szociális kérdésnek megoldása szorosan összefügg a gazdasági kérdésekkel és egyik legnehezebb problémája Magyarországnak. Kizárólag a gazdasági helyzet javulása teheti lehetővé, hogy azok az összegek, amelyekre az államnak a bevételek térén szüksége van, tényleg minden időben rendelkezésére álljanak, anélkül, hogy kénytelen lenne az odófiOBftőtetiftíftVÉLTitfj szolgáltató képesség határán tul igénybe venni. ' Kszcktió ^ÍJ^JÉ^J'. /Folytatása következik./