Napi Hírek, 1925. augusztus/2

1925-08-19 [0114]

/Az 'oxfordi nemzetközi ka.tholikuc kongresszus. Folytatás/ Tulajdonkőpen tehát a nemzetiségek az utódállrmokbon ponasznit: előadásától ós igy azoknál: orvoslásától is teljesen cl vannak zárva. Rámutatott arra, hogy Magyarország magyarsága nőgy utódállamhoz csa.boltatott, s mert a magyarság magasabb kultúrájú, mint sok önálló nemzeti ólctct még nom olt nemzetiség, ezáltal veszedelmesebb faktornak tekinti az utódárbüiam és cz a körülmény sokszor üldöztetésnek teszi ki a magyarságot. Rámutatott arra, hogy különbség van az utódállcmokbnn a törvények között, a törvények és az adminisztráció szelleme között, s ezért tartja szükségesnek, hogy emelje fel a szavát az IKA /nemzetközi Katholikus Szervezet/, hogy a népszövetség alkotmánya mképen változtassák meg, hogy a nemzetisége!: mint jogi személyek egyházi szervezetük utján közvetlenéi fordulhassanak a népszövetséghez, mert ha. ez nem történik meg, akkor Ruróp'ban nemcsak egy beteg ember lesz,^ mint Törökország volt a háború elótt, dc egész Kelctcuropc kűrházjlátványát fogja nyújtani kóros nyavalyákkal, haldokló nemzetiségek- -' kel. Példákkal illusztrálta a. békeszerződés felületes keresztülvitelének eredményeit. , A nagy tetszéssel fogadott beszéd után lladnrász ftercegprimási titkár szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a nemzetiségi kérdésnél különbséget kell tenni az önként bevándorolt, éo az akaratukon ki vüli««il.a hova csatolt nemzetiségek között;. Az önként bevándoroltakat a befogadó állam kötelezheti az asszimilációra. j\kikct akaratukon kivül csatoltak idegen államhoz, azoknál természetes, hogy nemzetiségüket fenn akarják tartani. Rámutatott arra, hogy a legfőbb pontjai a sérelmeknek a következők: 1./ Az iskoládban az clncmzctlcnitési törekvés; 2./ telepitéssel a nemzetiségi számarány megváltoztatása; JLk-3./a kiutasításokkal való erőszak; 4./az illetőségi kérdés erőszakos magyarázása; 5 ./"agrárref orm

11 címen a nemzetiségi kisebbségek vagyonának elkobzása. A Magyar Madártani Intézet a pásztormadár elvonulásáról a kevetketeket közli; Napkelet gyönyörű vándora, a piros-fekete-tarka pásztormadár ez idén oly nagy számban kereste fel hazánkat, mint eddig talán még soha, A magyar közönség nagy érdeklődése kisérte őket mindéi' nütt s a legműveltebb országokban is föltünéstkeltő,, rekordszámbamenő értesítéseket küldött róluk a Madártani Intézetnek. így megtudtuk, hogyan fészkeltek Tarnaszentmárián, Novajon, Karcagon, Szeghalmon, Csöknőn és Sátoraljaújhelyen. A Madártani Intézet felhasználta ezt a ritka alkalmat arra, hogy a magyar tudománynak biztosítsa;, egy eddig megoldatlan kérdés^ tisztázásának sikerét, és tisztviselői közel 2700 pásztormadárfiókát gyűrűztek meg most abból a célból, hogy kiderítsék ennek a madárnak eddig teljesen ismeretlen vonulási útjait- A további feladat már most ezeket a gyűrűs madarakat ezentúl is megfigyelni, mielőtt eltávoznának ismeretlen átvonulási területeiken át,szintén ismeretlen téli szállá- " saikba. Ezt a feladatot még magunk végezhetjük,sezen az uton kérjük fel a magyar tudomány érdekében mindig szivesen rendelkezésre álló kö- '| zönséget, hogy megfigyéléseit - hol, mikor, mennyit láttak, volt-e köztük gyűrűs, stb. - szintén szíveskedjenek a iladártani Intézettel Buda- jt pest Debrői-ut 15. közölni. A tudomány érdedben az átvonulási, tehát L5

^ nem a fészkelési területen biztosan felismert gyűrűs példányt kivételesen lelőni is szabad s azt a 'gyűrűvel együtt az intézethez kell beküldeni. A külföld tájékoztatására egyrészt külföldi képviseleteink segélyével, másrészt magánösszeköttetéseink felhasználásával szintén megtörténtek már a szükséges intézkedések. Megvan tehát minden remény arronozve, hogy az 1926. évi Koppenhágában ülésező nemzetközi madártani kongresszuson, értékes és a tudomány szempontjába! igen jelentékeny eredményekről számolhat be majd a magyar kiküldött.