Napi Hírek, 1925. augusztus/1

1925-08-11 [0113]

§ P á r i s . augusztus 11./Magyar Távirati Iroda./ A Journal • fészletescn foglalkozik a mossuli bizottság munkájával. Az angol vádakkal szemben*Jiangoztot ja , hogy a bizottság a maga munkáját csodálatraméltó' lelkiismeretességgel végezte. Ismerteti azokat a nehézségeket, amelyeket ebben az amúgy is nehéz munkában különösen az angol hatóságok támasztottak. A bizottság gyalog, lóháton, gépkocsin és repülőgépen járta be a vidéket és sokoldalú földrajzi,, néprajzi, történelmi, közgazdasági, stratégiai és politikai megfigyeléseket végzett. Teleki Pál grófot török. .részről ' .J[bég, továbbá Lyons, az angol poltikai szolgálat tisztje és a bizottság tolmácsa kisérte Arbiltól egészen Shaklawa ilaktímurig. A bizottság kilencven oldalra terjedő részletes jelentést terjesztett elő, amelyet számos tárMóp. világit meg. ^Haii-m § P á r i s , augusztus 11./I[agyar Távirati Iroda./ Saint Brice a Journal hasábjaim a londoni tárgyalásokról szólva kiemeli, hogy Franciaország milyen nagy áldozatot hozott akkor, amikor belement a Németországgal valő szövetség ötletének megvitatásába. Hangoztatja, hogy Franciaország nem követte a kisantant államainak példáját; ezek az államok ugyanis a volt ellenséggel szemben garancia-hálózatot fontak. /Rawlins jelentésének folytatása./ Különösen áll ez a

# mezőgazdasági gépekre, az elektromos gépekre ős felszerelésekre, az olaj- és gőzgépekre. Több kisebb gyártelep, von, amelyek/egészen modern szerszámokot és gépalkatrészeket rendkivül ügyes módon "állitanak elő és az exportpiacon is minden versennyel szembon helyt tudnának állani. A textilipar fejlődése Magyarország gazdasági függetlenségével 1920-ban indult meg, 1923-ban nagy előrehaladást tett'és 1924-ben már Jelentős tényező volt. Ez az ipar jelenleg 32.000 munkást foglalkoztat es gyártmányainak értéke eléri az évi 287 milliő aranykoronát, A cukoripar szintén fokozott mértékben termel és már csaknem elérte a békeszinvonalat. Mcgállopitja továbbá, hogy a többi meglevő iparág is kielégitő fejlődést mutat. A mezőgazdaság továbbra is legfontosabb gazdasági forrása az országnak. A^mezőgazdasági termelés válsága, ugy látszik, 1919-ben érte el melypontját és azőta állandó javulást mutat, ugy hogy nem jogosulatlan a remény, hogy a békoszinvonolat is fölül fogja múlni. Természetes, ^hogy a^termelést súlyoson érintette a háború, valamint a békeszerződések számos rendelkezése, " „. •' _ ' oz ország azonban mindent elkövet, hogy ezeket r. kár okot helyrehozza. Az állatállományt: felfrissítettjeit} a munkásvissonyok megjavultak; a maximális árak rendszerének megszüntetése belterjesebb•termelést vont maga-után ás a parlagon maradt terület 1920-ről 1924-re 1.1 milliő hőidről 0.7 milliő holdra csökkent. A mezőgazdasági termelés összes értéke a uháboru előtti időkben átlag 1699 millió aranykorona volt; 1920-ban ez a szám 1197 millióra csökkent, de már 1923-ban 1367 millióra emelkedett. Remélik, hogy a kedvezőbb aratás következtében a legközelebbi eredmények ennél is jővol . kielégítőbbek lesznek. miX^wi; A jelentés hangoztatja végül, . . /fontos a mezőgazdasági hitel a mogyar^mezőgazdálkodás kifejlesztésére, mert csak ennek segélyével tudna termelését minden tekintetben békeszinvonalra emelni. §Zal a egerszeg,, augusztus 11. Darnay Kálmán, a sümegi múzeum igazgatója, Zalavárra érkezett, ahol az Árpádházi királyok iratai es a zolavárkapátság kincsei után fog kutatni. Az apátság kincsoi u

üg 5 toroI:öí: benyomulása idején ásták cl o Bárány-erdőben. Az ásatások helyere o szájhagyomány fog útmutatással szolgálni.