Napi Hírek, 1925. augusztus/1
1925-08-06 [0113]
\* • i ° G d °n í augusztus 6. /Reuter/ Az Angol Bank a leszámítolási kamatlábat 4,5 százalékban állapította meg. /MTI/ , , § A Postavezérigazgatóság közli, hogy Németalföldön a vámhatós; kérheti a részletesen kitöltendő vamarunyilatkozatban foglaltakat igazoló okmányok benyújtását s a csomagot mindaddig visszatarthatja, amig a°szukseges.okmányokat be nem szerezték. A késedelem elkerülése céljából tehát a szállítólevélhez számlat vagy számlamásolatot csatolni célszerű. /MTI/ London, augusztus b, /Magyar Távirati Iroda/ Sir George Paish, a kiváló angol nemzetgazda,a Magyar Távirati Irodagmunkatársá; oak hosszabb interjút adott a jelenlegi középeurópai gazdasági problémáról, lA#v\*d<ru*i ( fft ?é& Sir George Paish, akiijeié- leg a londoni közgazdasági főiskola) /London School of Economics/ kormányzója, nem csupán az elméleti tudomány terén nriiirHdfi**. t h^qm /taJJiPfr ffi akorl&ti üemzetty i zda js l vezető állásban tevékenykedet t/T^taTisztikai tanácsadója volt az angol kincstári hivatalnak, később angol kereskedelemügyi minisztériumi tanácsadó gazdasági'és pénzügyi kérdésekben, majd hivatalos kiküldéstésben járt Amerikában. ^ ~ A jelenleg uralkodó tőkeszegénység - mondotta Sir George Paish -' általános európai tünet. Ennek a bajnak főforrása a háború és hé ború utáni korszak nagy tőkepusztulásában, továbbá a békeszerződések által " 3lőállot1* eltolódásokban és az ezekből keletkezett gazdaságellenes termelési módokban keresendő. A bajon a következőképen lehetne segíteni: Együttmiködéfet kellene ' .^teremteni a termelés ' fokozása érdekében az európai : szagok között, hogy ezáltal a rendelkezésre állóitoké a megfelelő termelési csatornákba vezettessék. Az' esetleges önkorlátozások és áldozatok ezen a téren busásan kifizetődnének. Az olyan engedmények, amelyeket az egyik Drszág egy másik ország hatékonyabb termelése javára engedélyez, a termelés fokozódására vezetne és ezáltal az előbbi ország számára jobb elhelyezési területet biztositana. Ehhez azonban mindenekelőtt együttműködésre és olyan DOlitikára volna szükség, amely az "élni és élni hagyni" elvét tartja szem 3lőtt. — Miképen képzeli el ennek az együttműködésnek biztositásót7 térdezte a tudósitó, - Azáltal, hogy visszatérünk 1914-hezl » . _ liáltott fel Sir George a legnagyobb határozottsággal. Az 1914, év előtt íözépeurópa területén nagy és zárt gazdasági egység volt, amely tökéletes negszervezettsége és rendkivül magas fokú termelése révén közel oCgmillió imber gazdagságának és jólétének volt a biztos^alapja. Ezt a gazdasági egységet szétdarabolták és ennek a gépezetnek legértékesebb alkotó részeit lasználaton kivül helyezték, anélkül hogy azoknak helyébe valami ' ^ /. íjat tettek volna. Az ilyen átértékelés természetesen jóvá nem tehető értékrombolást jelent. Délkeleteurópa pénzügyi központja Bécs volt és^ennek a városnak szolgálatait a jövőben sem lehet pótolni, Berlinnek és Parisnak nincsenek meg sem azok azok az összeköttetése^ sem azok az ismeretei a középDurópai és balkáni országokban, Prágának másrészről nem lehetnek meg azok^ a, rég bevált összeköttetése* a nyugati pénzügyi piacokon,f Ennek következtében a Kelet .és Nyugat közötti pénzforgalom teljesen \ r . megakadt. Vagy vegyünk egy másik példát: Magyarország volt Középeurépának mezőgazdasági központja, gabona-éléstára. Az az irányzat, amely Magyarországnak ezen a téren való kifejlődését hátráltatni akarja, amely arra törekszik, hogy megszüntesse a rendkivül fejlett magyar malomipart vagy élelmiszeripart^ végeredményében az általános európai gazdasági érdekek. sérelmére iráayul.. T „**ycfo£ 53^ /Po i y tatása következik./
