Napi Hírek, 1925. augusztus/1
1925-08-04 [0113]
. . 2 , .. & A Mg?** Távirati Iroda jelenti; Popovico- Tihan ; r szerb r ->vi kiv^.kovut ős meghatalmazott miniszter Budapestről neh^ Távollétében Chouitsa Miklós első követsé. i. titkárt bist&cgüvvivői '1 minőségben 0; budapesti szerb követség ugyanok vezetésével, u ^ vlvo1 § H a g y s z o b e n, augusztus 4, Brandsch Rudolf a Ucut- 1 schc lagespos.bon vezércikket irt, amelyben a többi között a következőket monuja: . * , A romániai magyarok elmentek Genfbe út ott előadták pa:ior,zoikot. ' Sérelmeik ügyét meg nem intézték ol, hanem - amint . '. értesülünk - * elhalaszt tták. Mit tesznek az erdélyi szászok s általában mit tesznek Romanir németjei? Aki " -. y - " lap jóinkat csak futólagosan is elolvassa-, a legsúlyosabb panaszok es vádak végeérhetetlen sorozatát találja meg bennük. Iskolai autonómiánk erősen megrendült és megnyirbálődott "s a baccalaurcatus törvényének ...yokorloti alkalmazása után romsivatag képét mutr tja. Az egyház - eltekintve a sok kérdésben uralkodó bizonytalanságtól'a felekezeti iskolák szorongattatásn miatt súlyos veszedelembe jutott. A kisajátítási törvény nemcsak szász földmivelő népünkre mért kemény csapást^ hanem-sok helyt az egyháza', és iskolát is megfosztotta jövedelmi forrásaitól, Ifjóink elutasítása., az..egyéves önkéntosi szolgálattól azon": 0 _cimcn, hogy-^az államnyelvet csak f o^ yy otékosan beszélik, a baccalourcatus cérel.'.ci mellé számos fiatal szívben elvetette a legmélyebb keserűség magvait. Nyelvünkhöz való politikai jogún!: s egész politikai autonómiánk ködkép lett, A nagy összeomlás után, a^gyulafehérvári és medgyesi határosatok nyomában f legszebb reménységek éledtek aziránt, hogy Nagyrománia, ha természeti kincseinek és értékes emberanyagának minden gazdag^forrását felhasználja, szép fejlődés előtt áll, Azóta az egyik • csalódás a másik után következett. Gyakran azt hangoztatták a. szászokkal szemben: ne ponrszkodjaifaok és ne kritizáljatok, hanem gondoljatok arra, ho :y olyan állam uj rendjének, amilyen Nagyrománia, időre van szüksége a kialakuláshoz. Mi megártottuk a helyzetet és türelmesek voltunk az úgynevezett "alárendelt közegek" szakadatlan sikanériáival és tul... na pasaival szembon. Azután a regát "magasobb .' . kultúrájával" hozakodtak elő s a. iimr boktelcn és esztelen ögysegesitő törekvésekkel. Mi ezen a terén is igyekeztünk megértőéi: lenni, elviseltük méltósággal és nyugólommal . a reménységeink földjét ért jégvereseket és várkuk a .gyógyulást.-De türelmes népünk végül is bizonytalankodni kezdett a kormány jószando iáiban és elveszítette Ö hitet abban, hogy jóindulattal vannak vele szemben, • Azok e törvények, amelyek, a kormány gyorssojtójából kikerülve vágtató sietsé --cl látnók napvilágot, a bizalmatlanság szellemet lehelik. Gondolnunk csak öz : iskolai törvényekre és a felügyelet rendszerére, Bárhovr t..'-int'-ünk mindenütt rz elkeseredés, ingerültség és c bizalmatlanság atmoszférájával találkozunk. Intellektuális rétegein!: napr ól-nopr c elnyomorodnak a szomorú fizetési rendszer következtében, amely magán viseli a bolkániznus "felsőbbeegcs" szellemének bélyeget. A korrupció hidrává lőtt amelynek fejei 0 végtelenbe nőnél:,. Meg a afi nyugodt, józan es szor''almás" parasztjaink is elveszítik néha-néha lelkük egyensúlya, es ktteS beesésükben g kíméletlenül működő agrárhengerrel szemben olyan nrfStert'st tanúsítanak, amelyet, azután a törvényszék előtt mint az allODhatalom s I^os megsertesek%zegeznek ellenük, ^nélkül ,hogy meggonlo^Sf he A rz államhatalom az ő elsietett törvényeivel es úgynevezett ^c r lcl?^özorJííok túlkapásaival megfosztotta az államhoz hu polgárokat 1 tSÍÍ ,±«'ct ós állam igazságosságába vetett minden bizalmuktól, f K%^^^v^ : ^^rn sok tekintetben elpusztítja autonómiánk romjainak utols^ma-advá^oit is. iparunk szenved o* oro cs^n <l í- hniiotlonul maros lmotok miatt. A . .ezogazdasag a kivitel u^aka dáiyoz^so^ be- • $£s? ti&iá^T "jolefszerint érésen megnövekedett, '•. • s . • .. • •. fe-ik k.pviseiőnk egyszer a parlamentben, omij jj Mt"»í Utat is pstoOMÜfc. . / . / . . K szekció
