Napi Hírek, 1925. augusztus/1
1925-08-13 [0113]
§ Genfből jelentik: A Journal de Genevc vezércikkben foglalkozik a nosaüli bizottság jelentésével. A vezércikk teljes elégtételt szolgálhat a bizottságnak, amelyet érdekelt oldalról os elfogultság vádjával illettek, mtJbmAt^ '£i*w$Wfb- cOw«^#i«ct kixchiX. A mossuli . kérdés előzményei a mudrosi fegyverszünetre mennek fi vissza, amelynek értelmében ezt a fontos földolojköapontot és az^Indiábc vezető útnak ezt- e nagyjelentőségű csomópontját oz öngólok szállták meg - Irak nevében. A lousannei értckczlotcn„a törökök makacsul vonokodtek elismerni est a birtoklást és népszóvázás elrendelését kérték ez országban. A vitás k.rdéá; végül is o népszövetség tanácsa elé vitték os a tanács a mult év szeptemberében szekértő bizottságot•küldött ki, ^m..lynck feladatává tette, hogy/ . „ . javaslatot o kérdés szabályo- • zásárc vónc tkozóon. J í4°t%ö?£# y *> áhá Albizottság közel egy évig dolgozott, még pedig csodálatos odaadással és lelkiismeretességgel, keresztül-kasul bejárta os országot, az elsőtől az. utolsóig végére járt c problémáknak, felderitett minden homályt és összegyűjtött minden véleményt. Jelentése, cmelyet most tot^'k tok közzé, többet ér, mint valami népszavazásnak nyers eredménye. Hz a jelentés árnyalatokban gazdag, sőt szinte kifinomult beszámoló a lakosság óhajairól és ez'óhajoknak inditóokairól. Nagyszerű munka ez; magán viseli gróf Teleki Pál volt magyar miniszterelnöknek,, ennek a nagy föld- : rajztudósnak bélyegét, aki c jelentés fébb részeit szerkesztette. De.i^tt nem földrajzról von szó, hanem politikáról, ks itt kez-. y dődik a meglepetés. Iáit kértek a bizottságtól? „1.. elsősorban annak eldön-t tését, vájjon a mossuli terület Iraknak vagy Törökországnak itélendóVfck másodsorbon pedig, hogy mikép lehetne a területet megosztani. A bizottság válaszolt ugyan es előre 3 pontokra, de váratlan módon. A lakosság mondja a bizottság - elsősorban.szilárd uralmat óhajt. A nemzeti rokonszenvei: nem játszanak nagy szerepet, miután 0 lakosság többsége nem török, es nem is arab, hanem kurd. A nemzeti szigetek, amint az rendszerint történni szokott, rosszul vonnék elhelyezve; a törökök délen, es arabok ^ es a keresztények északon laknak.' Ez oz elhelyezkedés még bonyolultabba teszi e kérdést, líinden .érzelmi szemponttól eltekintve a kérdés elsősorbon gazdasági és c.mossuli vidék érdekei hozzákapcsolódnak a bagdadi érdekekhez. A bizottság tehát arra a véleményre hajlik,, -hogy oz egész .;| területet a maga teljességében Ítéljék Iraknak, hozzáteszi -aaonban, hogy a brit mandátum alatt álló Iraknak, nem pedig o független íróknak, mert igy kívánja ezt 0 lakosság. A nép békében, rendben és szilárdságban 1 okor dolgozni. A brit mandátum mego'dja neki erre 0 biztosítékot. Je ha k cz hiányzik, akkor helyesebb a t örületet" Törökországnak Ítélni. Olyan megoldás cz, amelyre népszovozós soha N sem jutott volna. Nem fog ez tetszeni senkinek. A törökök dühösek, hogy megtagadják tőlük az egész területet, ahelyett, hogy azt megosztanák, mint ahogy "kétség- -k kívül remélté':. Az arabok még dühösebbek, mert elvitatják tőlük ozt a ké-. posseget, hogy Önmagukat kormányozni tudják. 2c neguk oz angolok sinesencv: megelégedve azzol, hogy közvetett módon olyan terheket és olyan .:orlatozusokot ckrnok rájuk háritani, amelyekből nem kérnek, khy: f 'i .... , - .Anglia iraki politikája mindig nagyon bonyolult volt és-már tobbizbon fpglalkoztöttó a népszövetséget. A brit kormánynak hosszú küzdelmébe került, ónig rá tudta venniák népszövetségi tanácsot, hogy ismer—, jo el írekkel kötött szerződését. Ez. a szerződés öt évre korlátossá a brit mandátum tartamát és látszatra ellentétben áll s népszövetségi yj egyezségokmány feltételeivel. ' Spkan kérdezték magukban, milyen okokból surgos Angliának, hogy írok'szabadságát visszaadja. Ezek az okok számosa.^ os nemileg ellenmondók. As egyik megfontolás kétségkívül az, hogy oz iraki mondatum igen sokba kerül és hogy a brit közvélemény ezeket a költ-Öegekct nem tartja aránybon állóknak a mandátum révén elérhető előnyökkel. A ma.nuatum ugyanis nem nnncrzio és nem protektorátus. A mendá um nemzetközi cllenorséssel^és számos korlátozással jár. je he az angolok szeretnék is, ha a mandátum érvébe mielőbb lejárna, bizonyára nem ugy gondolkoznak, hogy a jövőben minden -fentertás nélküli szabadságot adnak Fcysol királynak. . • Bármikép álljon is a dolog, ezt a kérdést, u&y vélték, dűlőre jut,attak. Lxst azonban előáll c népszövetség bizottsága 1 és hivatalosan kijelenti, hogy a mandátumnak huszonöt évig kell tartania, - vagy pedig uossulu at kell adni 0 törököknek, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
