Napi Hírek, 1925. július/2

1925-07-31 [0112]

§ A népjóléti minisztérium a következő sorok közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: A Magyarság és a Szózat inai számóban ugyanazon kézből majdnem azonos cikk jelent meg,mely a tények hamis beállításával a jóhiszemű közönség félrevezetését célozza, azt a látszatot kívánja kelteni, hogy az állami-építkezések a magánépitkezéseknél aránytalanul többe kerülnének. Bár a cikkíró maga is vallja, nogy adatait az Ujjából szopta, mert sem azt nem tudja, hogy milyen ne^y ez általa kritizált épület, sem azt nem tudja, hogy mennyi idő alatt épült fel, sem azt nem tudja, hogy mennyibe került, mert erre vonatkozó adat birtokában nincsen; ennek dacára több vakmerőséggel, mint tudással azt a következtetést vonja le, hogy az előtte ismeretlen nagyságú épület tulhosszu ideig épült és többe került, mint amennyibe a napi árviszonyok-mellett kerülnie kellett volna. Ismétleijj azonban, sem azt nem tudja, hogy az épület mekkora, sem azt nem tudja,, mennyi ideig épült,^sem azt nem tudja, hogy mennyibe került. Egyszóval semmit sem tud saját bevallása szerint, de azért kimondja a döntő szót, hogy az épület tulhosszu ideig épült és igen sokba került. JcUí 1. Nem tudja a cikkíró, hogy milyen nagy^az épület, mert a cikkében 38.000 köbméter beépített térfogatról beszélt, holott az épített térfogat kereken 60.000 köbméter.. Természetes tehát, hogy 60.000 beépített légköbméteres épület költségei nem lehetnek akkorák, mint egy 38.000 köbméteresé. 2, Nem tudja,hogy mennyi ide alatt épült az épületemért azt állítja, hogy két év előtt fizettetett a vállalkozónak a vállalati összeg tekintélyes része, holott az épülethez 1924. év tavaszán, tehát a multiesztendoben fogtak hozzá, az egy és egynegyed év^alatt épült fel, tehát ugyanolyan, vagy még gyengébb vásárlóerejü koronóban kapta a vállalkozó az egész munka folyamán keresetéit. Ha már beszélünk koronaromlásról vagy javulásról, akkor az igazságnak az felel meg,^ hogy most, midőn az épület már a befejezéshez közeledett, csökkenőek némileg a munkaárak ezen idő alatt, de ez nem befolyásolta az építkezésig költséget, mert hiszen a munka túlnyomó része már el volt végezve és az összes anyags^^be voltak szerezve. 3, De nem tudja a cikkíró azt sem, hogy mennyibe került az épulööt, mert olyan adatokra hivatkozik, melyeket o hivatalosak • nak állit, de amelyet hivatalos helyről sohasem hallott, de nem is halihatott, mivel aki csak valamennyire is^jártas az^építkezéseknél követett eljárásban, az tudja, hogy a leszámolás az épület befejezése után történik meg és a leszámolás megejtése előtt senki sem tudja előre megmondani az epitési összköltségeket. j_OJtT . . 4. De nem tudja a cikkíró azt sem,nogy hány kétszobás, hány háromszobás, hány négyszobás lakás van az Attila-köruti házban, nem tudja ,£sem, hogy hány bolthelyiség van, rosszul számitja ki a béreket, s természetes tehát, hogy téves következtetésekre jut. Nem felel meg tehát a valóságnak, hogy az épület nem jövedelmező, mert bar a mostani kötött bérek mellett lényegesen kisebb házbért fognak a lakok fizetni mégis a már eddig kiadott helyisegek utan -eyi 214.009 aranykorona Alapbér ajánltatott fel, ami a valószínű epitesi költségekhez viszonyítva egy körülbelül 7- o .százalékos tiszta kamatozásnak felel • meg, mely jövedelem fokozatosan fog ..emelkedni .abban az idopon cban, amikor a lakások felszabaditasaval a berek szinten emelkedni fognak. Vao-vis az állam épen szociális szempontból önként lemondott átmeneti időre a bérjövedelem feléről, nogy a házba beköltöző,nehéz viszonyok között ele intelligencia meg tudja fizetni a berekét, de ez nem azt jelenti hogy a ház nem jövedelmez eleget, hanem csupán azt, hogy az állami házak bérbeadásánál a jelen körülmények között nem lehet tisztán a fis0E*1 fcási szempontokat figyelembe venni. , fJS /Folytatása következik./