Napi Hírek, 1925. július/2

1925-07-28 [0112]

/London. Első folytatás./ A könyv "Egy hazafi" ciaii fejezete grőf Széchenyi István pályájánál: lendületes leirását tartalmazza. Méltatja történeti nagyságát és azokkal a molancholihuc gondolatokkal végződik, amelyeket a szerzőben Széchenyi szobrának megtekintése keltett. ,,Ez a szobor, amely Budapesten egyike a legszebbeknek, a Magyar Tudományos Akadémia előtt áll,, amelyet Széchenyi alapitott. Feje magasan emelkedik a nagyváros forgataga fölé, amelynek megteremtése nagyrészt az ő ' müve volt. Arca egy kissé jobbra fordul,és tekintete a folyót simogatja, ahol most számtalan gőzös lapátos hercke hasogatja a sárgás vizet, amelyre valamikor ő inditotta az első gőzhajót. A hullámok fölött a lendületes Ívelésű Lánchidat nézi, amely az ő energiájának gyümölcse. Azon tul az alagút fekete torka ásitozik, amely elnyeli a dübörgő forgalmat. A szobor mögött egy nagy bank palotája emelkedik. Grőf Széchenyi "Hitel" cimen könyvet irt, amely tele van lángoló költői képzclőcrővel. Az lehet, hogy némely bankigazgatónak mélyebbreható pénzügyi tudása van, mint Széchenyinek, de ha valamennyien összefogna!:, akkor sem tudjál: utolérni Széchenyi költői előadásmódját. A magasztos emlékművel szemben áll azonban a mai napol: keserű szimbóluma: a Bitz-szálló. Itt lebzselne:: és szórakoznak azok az emberek, akik ma Budapesten Széchenyi István müvét rombolják. Ott éltek és élnek a trianoni szerződéscsinálók szolgái, a katonai bizottság és a határmogállapitó bizottság vezetői, akik valamennyien serényen fáradoznak ama parancsok végrehajtásán, amelyeknek célja Magyarország szétdarabolása és megalázása. Itt élnek a külföldi államok diplomatái, a nagy nyugati államok hidegen gondolkodó képviselői, az uj balkáni államok kiküldöttei, akilaick szivében irigység él és félelem a mai megkötözött és védtelen Magyarországtól. Itt isznak és táncolnak a világ uj rablói, a nemzetközi pénzemberek. A dögkeselyük csoportosan jelönnek meg ott, ahol hulla hevor, do sehol sem telepedtel: meg olyan sürü csoportban, mint Magyarországon a háború után. A békoszerzodések készitői Magyarországot területétől fosztottál: meg. Az utódállamok ügynökei kapzsiak, kihivók, fennhéjázok és gyávák, A legnagyobb kárt mégis ezek a pénzügyi szemfényvesztők okozzák, akiknek csaknem sikerült aláásni a nép erkölcsét és tönkretenni tisztességét, A törtérielem vad iróniája, nyilvánul meg abban, hogy Széchenyi István tekintete ezekre a jelenetekre esik," A békeszerződések területi rondelkczésoi tekintetében az író a legélesebben Byugatmagyarország clszakitását . ócsárolja morális szempontból. Azt, hogy többi szövetséges megkapta jutalmul a maga részét Magyarország testéből, még legalább meg lehet indokolni, Románia a. háború legválságosabb pillanatában jelentkezett u^yszólva az árverésre és neki Ígérték Erdélyt. Románia hadsereget állított csatasorba, amely azonnal megfutamodott ugyan, de az árát meg kellett fizetni. A csehek a szövetségeseknek többé-kevésbé értékes szolgálatokat tettek azzal, hogy elárulták saját táborukat s ezért meg kellett őket jutalmazni. Miért kellett azonban Ausztriának uj területeket kapnia? E különös területi rendelkezés mögött bizonyára valami speciális gondo1 0 *t 3TOJ"fcOZJLi" Politikailag Erdély és a kárpátok területe magyar ugy szellemében, mint a lakosság tekintetében. Ezt statisztikai adatol: bizonyítják. Kolozsvárott 50.704 magyar volt és csak 1676 román. A demokrácia micsoda elvei igazoljál: azt, hogy egy ilyen várost Romániának szolgáltattak ki? A magyarok természetesen nem demokraták, s ők az•egyetlen nép Európában, amelynek van bátorsága ezt nyíltan bevallani. Az angolok és a franciák, akik Kolozsvárt a románoknak szolgáltattál: ki, azt állítják, hogy a demokráciát nogyrabecsülik s ezért a többség uralmát abszolút szentségnek tokintik. Bem szabad továbbá oifefcojtoni, hogy Magyarország gazdasági szempontból egészséges és egyöntetű egyseget alkotott. A gazdaságilag konszolidált egység lehetősége adva volt, meg pedig a jólét minden kilátásával. Az uj Magyarország azonban pusztán síkságból áll. /Fo ly t at ás a kö vetkezik./ ORSZÁGOS LEVÉLTAR