Napi Hírek, 1925. július/2

1925-07-23 [0112]

§ Palotay László" .gróf Eszterházy Ferenc,a tatri hitbizonány tulajdonosának titkára, tartalékos tüzér főhadnagy Sző!:esf chőrvár on július 22-én, életének 32-ik évében megholt. Temetése július 24-án délután 6 órakor lesz Szókcsfchérváron. a Szentháromság tcnctőbon./ilTl/ § Az idoi créscn sáskajárásos esztendő ugy mint tavaly, az időn is meghozta hazánkba a madarak egyik legszebbiket: a pásztormadarat vagy rózoaszinü seregélyt. A himnok -háta es melle gyönyörű rózsa* szinü, bóbitás feje.szárnya cs farka pedig fénylő zöldosfckete. A nosténynek^kisebb a bóbitája és nem oly elén!: a szine. Ezek a mezőgazdaságilag végtelenül hasznos madarak idén Borsod- Heves- Békés, Csongrád, Bihar- Szolnok- és Zemplén-megyékben, tehát sáskajárástól fertőzött területeken jelentek meg és ezeken a. helyeken többnyire kőrakások hasadékaiban tömegesen fészkeltek is. Bár a lí.Kir. lladártani Intézet már . ' tizennyolc év óta foglalkozik a kisérlcti ornitofcnológia céljait szolgáló madár-gyürüzési kisőrletckbcl, s ezen a téren Amerika, Anglia és Németország mellett is oly clsőajoíidü eredményeket ért cl, hogy azok külföldi tudományos körökben méltó feltűnést keltettek,'- pásztormadarat, vagy rózsaseregélyt eddig mégsem tudtajk. Magyarországon meggyürüzni, azaz aluminium jelzőkorikáyal'ellátni, mert az utolsó hazai és eddig legnagyobb: az 190'7. évi invázió alkalmával hazánkban még nem folytak gyürüzési kisérletck. Ezeket 0 kísérletekétf . 190C-ben kezdte meg Schenk^Jakab ya Madjártani Intézet titkára, A mostani nagyméretű pásztormadár-invázió arra inditotta a Madártani Intézet igazgatóját Coörgey Tituszt, hogy az cmlitctt madarak gyürüzésc céljából az intézet tisztviselőit c madarak tömegesebb fészkolőtelcpeirc kiküldje. Igy Szemére László szakreferens Noyajon, Schcnk Jakab titkár - aki Hermán Ottó egykori tanitványa - Novojon, Karcagon és Szeghaffimnn, Warga Kálmán ornitológus pedig Sátoraljaújhelyen és Tarnaszetnmárián gyűrűzött rózsoseregélycket. Schcnk titkár az cmlitctt három helyen összesen 1576 darab pásztormadarat gyűrűzött meg, r

'arga ornitológu3 podig a két helyen 1101 darabot, tehát összesen 2677 darab pásztormadarat gyűrűztek meg.a magyar ornitológusok. QjLLaa,>-*^J-afin 1. * Warga orni t ológus . Torna s z ont már ián t z izor" óé egy fiarab rózsascrcgély mcggyürüzesévci^olyan rekordot állitott fel, amelyet eddig nemcsak hazánkban, dc a külföldön sem értek cl. Ehhez a fényes eredményhez nagyban hozzájárult a Mátravidéki Lpitőkőbányo Vállalat^igazgatója Schwartz Artúr, aki a tudományos munkálat várható eredménye érdekében a gyürüzés napjára- beszüntette a kőbánya üzemét és tizenöt munkását • rendelkezésre bocsájtotta. De nagyban hozzájárultak ehhez az eredményhez mogu!: a magyar bányászó!; is, Okik fokozott ambicióval mászták meg a kőbánya meredek és görgeteges falait, hogy minél több pásztormadár fiókát tudjanak hozni a. gyürűzést főtanatositó természettudós kezeihez. Itt omlitjük meg, hogy a foldmivelésügyi miniszter e roppant hasznos madarak fokozott védelme érdekében szigorú körrendeletben utasította a hatóságokat, hogy aki ilyen madarat olpusztit, az 100 aranykorona birsaggal sújtandó. Ezeket ö hasznos madarakat az országutak menten mesterségesen elhelyezett kőhalmazok utján, hazánk állandó fészkelő madaraivá lehetne tenni.