Napi Hírek, 1925. július/1

1925-07-11 [0111]

• § V a r só } ,július, /Magyar Távirati Iroda/ A népszövetségi egyesületek uniójának ' '"ülésén Szüllő G-éza,a csehországi nagyar egyesület elnöke, a következő' beszédet mondotta:• f %*Atifoi-ty fátoffötmi Hölgyein és Urain! Be kell vallanom, hogy némi kishitűség— gel emelek szét, mert tagadhatatlan, hogy amióta ez a nemzetközi népszövetségi uniő megalakult és megszerveiétett, minden oró'feszitésünk és minden tervünk csupán óhaj maradt, és még a Nemzetek Szövetsége elé ,1 sem jutott el. Mégis remélem, hogy oz igazság uton van; oz bátoritJwtraK^ engem orra, hogy a csehjc. ." ' magyar egyesület nevében az önök figyelmét kérjem. Az a kérdés, hogy a kisebbségek helyzetét megjavitsák, panaszaik elintézését szabályozzák, a középeurópai államok nehézségeit eloszlassák, egyike a legbonyolultabb és legnehezebb kérdésekiiek, de egyben a. legfontosabb kérdés is, mert mindaddig, amig. közép-Európában nem hallani mást, mint kölcsönös panaszokat az államok és az államokban élo kisebbségek részéről, nem lehet megnyugtatni a világ szellemét és nem lehet ojlyan légkört teremteni, amelyben a beteg emberiség meggyógyulhat. | f/w, • [mint a trianoni szerződésben nemrégiben megteremtett egyik állam kisebbségének tagja, némileg tájékozottnak érzem magam és ez bátorit , hogy kérjen önöket, tegyenek^meg egy jogi megkülönböztetést

t amelynek hiánya idáig tévedéseket és nehézségeket okozott. Qui bene distinguit benc docet.Kétféle kisebbség van. Vannak kisebbségek, amelyek azelőtt nemzeti állam formájában független életet éltek; és vannak kisebbségek, amelyek sohasem állottak a fejlődésnek ilyen fokán. Ennek következtében a kisebbségek e két.faj tája között teljesen különböző az érzékelés, az érzékenység stb. Azok a kisebbségek, amelyek azelőtt nemzeti állam formájában független életet eltek, a maguk egyéniségében sokkal fejlettebbek, de sokkal sajnalatraméltobbOk is,'mint azok a kisebbségek, amelyek csak vámhatáraikat változtattak meg. Például mi, csehszlovákiai magyarrk, a trianoni szerződés revén lettünk kisebbség. A trianoni szerződés előtt^ezcr éven keresztül abszolút többség voltunk a ni nemzeti nagyar államunkbon. Elválasztottak minket Magyarországtól, annak ellenére,,ho&y etnikai egységet alkotunk a magyar királyságban maradt többi magyarral. Az • . uj .állom, amelyhez minket csatol tok,bennünk és a mi fejlett kultúránkban és egyéniségünkben természetes ellenséget lát.. Mi, akik azelőtt több- • ség voltunk és most kisebbség lettünk, sokkol világosabban, de sokkal nagyobb félelemmel is látjuk azokat a veszélyeket, amelyek a ni. etnikai ' létünket fenyegetik. . Iparkodunk védekezni és támogatást keresünk a nemzetközi jogban, elsősorban a nemzetek Szövetségében. A Nemzetek Szövetsége - megalakításának eszménye szerint az a szerv, amely igozsagot szolgáltat az egész világnak. Valójában azonban meg kell állapítani, hogy oz a szerv túlságoson transzcedentális és igen platonöntus.. Kivonatos volna, hogy a Nemzetek Szövetségé valóban nemzetközi igaz ságszolgáltotási fórum legyen, ne pedig a győző államok Iculonleges szervezek a legyőzöttek ellen, A Népszövetség mostani alkotmánya semmi- :f

t féle elegendő támogatást nem dd a kisebbségeknek, mert a szövetség non enged illetékességet a kisebbségeknek arra, hogy, követeljek jogai kát avval az .állammal szemben, amely rovásukra jogsértést követett el. Megállapítom, hogy azok a szerződések, amelyeket a fo szövetséges és társult hatalmak Csehországgal, Romániával és Jugoszláviával £o töttek, o kisebbségek számára védelmet biztositanaki cpugy megaiiopr tori azonban, hogy a kisebbségeknek semmiféle lehetőségük smes arra, hogy e szerződésnek nemes szándékait érvényesíthessék. /Folytatása következik/