Napi Hírek, 1925. június/2
1925-06-19 [0110]
, T. S z er k e s z t ő s é g e k figyelmébe.! A folamivelesugyi miniszteriura ,/mo/, pénteken délelőtt 11 órakor közzéteszi az 1924.evi tavaszi allotösszoirás eredményeit. Az erről szóló közleményt a t.Szerkesztőségek a földmivelésügyi minisztérium félemelet 64. , szam alatti mezőgazdasági statisztikai osztályban átvehetik. A földmivclosugyi minisztérium kéri a lapokat, hogy a közleményőrt küldjenek el. 'k^s/.. Jl Paris, június 18. /Wolff/ A francia kormány ma este . -könyvet tett közzé. A könyv 9 jegyzéket tartalmaz, amelyeket a francia es a. német kormány, valamint a francia ós az angol kormány váltott egymással. Az első okirat a február 9.-i német memorandum. A második okmány a jegyzék átvételének február 20.-i elismerése, A harmadik dokumentum a május 12.-én . Angliához intézett francia emlékirat, amely a német memorandumra adandó válaszjegyzék tervezetet tartalmazza. Csak a negyedik ponttól kezdve lehet felismerni, hogy az angol kormány kifogásokat emel. Briand kijelentette ebben az emlékiratban, hogy a döntőbirósági szerződésVT bármilyen természetű valamennyi *•*" konfliktusra ki kell terjedniöflés teret kell engedniök kényszerakcióra az esetben, ha a különböző szerződések rendelkezéseit nem teljesitik. A tervezet ötödik pontja azt mondja, hogy ha nem jön létre döntőbirósági egyezmény Németország és ama szomszédai között, amelyek anélkül, hogy resztvennének a tervezett rajnai biztonsági egyezményben, szisnatariusai a versaillesi békeszerződésnek, sem a paktum által tervezett célt nem Shet elemit sem Európa békéjét nem lehet teljesen garantálni. Briand tervezetének hatodik pontja szerint a francia kormánynak az e. nézete, hogy valamennyi egyezményt , amelynek tiszteletben tartását aláírásukkal ugyanazok a hatalmak szankcionálják, a Kemzetek Szövetségének általános egyezménnyé kell összefoglalnia s est azután a Nemzetek Szövetségének védelme alá kell hely esni. Magától értetődik, hogy ha az Egyesült Állomok azt hiszik, hogy csatlakozhatnak az egyezményhez, Franciaország szerencsésbe^ érezáé magát ího azt láthatná, hogy az amerikai nemzet n tx részt vesz a béke e müvében. Az emlékirat végül kijelenti, hogy a szövetséges kormányok boldogok Lennének, ha oly választ hapnánok, amely lehetővé tenné tárgyalások megkeí%ését. A negyedik okirat az a memorandum, amelyet Chamberlain ez év május 19-én küldUtt£ amelyet kérdőívnek lehetne mondani. Chamberlain ebben, felsorolja ozokot az elveket, amelyekről fol'/ilágositásokat kivan. így például a francia kormány az "Arbitrage" szó alatt a . . s n "concilitation" fogalmát érti. Az angol kormány felvilágosítást óhajt továbbá a francia^ tervezet ama-passzusa tekintetében, amely azt mondja, hogy a döntőbírósági szerződések teret kell,hogy adjanak kényszerakcióra a bc nem tartás esetén. Az ötödtk dokumentum válaszol a feltett kérdésekre. A francia kormány többek között kifejezésre akarja futtatni, hogy a népszövetségi egyezségokmány és a békeszerződés k záradekainak összességét minden tekintetben biztosítani kell, Erre szükség van, főleg a határkérdések es amaz intézkedések tekintetében, amelyeknek arra kell szolgálniuk, hogy biztosítsák a békeszerződések szem előtt tartását. A francia válasz csak a német köz-véleményre való tekintettel nem emliti meg kifejezetten Ausztria, Lengyelország stb. nevét. Briand azután kijelenti, hogy a francia kormány az "arbitrage" szót általános értelemben fogja fel; kijelenti azonban, hogy az erőszakos megoldások kizárásáról- van szo. Arai az eszközöket illeti, ugy erről csak a tárgyalások során lehet határozni. Az egyetlen feltétel, amely a magyarázat szempontjából lényeges, hogy a békés megoldásnak, amelyre jutnak, kötelező döntés f jellege legyen. A döntőbírósági szerződés garanciája diplomáciái vagy más, a megsértés természetéhez alkalmazkodó eszközöket tételez fel. Ha például Nemetorszag a^ Lengyelországgal kötött döntőbírósági szerződést megsérti, Franciaország nem engedheti meg, hogy a rajnai biztonsági egyezményt szögezzék vele be; . Azáltal, hogy a francia kormány valamennyi garanciaszerződesjjss C**. egyezménynek a népszövetség védelme alá való helyezését, javasolja, ezét nem . . 1 teremthetnek ugyanolyan kötelezettségeket a^Nemzeten bzcvetségének tagállamaiba, , mint az egyezmény aláíróira. A szándék C£ ? u Pan az, hogy az egyezményeket a Nemzetek Szövetségének erkölcsi tekintélye ala helyezzék. oföZAGOS Et^E™ Kszckció /Folytatása következik./
