Napi Hírek, 1925. június/1
1925-06-12 [0109]
London, június 12. /Magyar Távirati Iroda/ Az angol közvéleményt élénken foglalkoztatjáíe az angol sajtórcformj avaslat küszöbön állo parlamenti tárgyalásai. Bár az an^ol sajtó egy része a sajtószabadság korlátozása ellen foglalt állást,, számos kiváló ujságiró valamint az Institutc of Journalists azt a nózetet vallja, hogy a-a uj ságiról. felelősség kiterjesztése a sajtQ erkölcsi befoly ásának érdekében áll. A törvényjavaslat nollettfogl lt állást a többi között Sir John Simon a liberális párt ismert vezetóje, továbbá Róbert Clynes és J. H. Thomas volt munkáspárti miniszterek és számos neves ujságiró. "Foglalkozz.ék-c a sajtó válóper-osetekköl?" cim alatt J.Hall Richardson tollából hosszabb közlemény jelent meg a Fo^hig JátlyJ .(hasábjain, amelyben a .szorzó részletesen foglalkozik az angol (Jricviow ) sajtó-ellenőrzés törekvéseivel s arra a megállapításra jut, hogy ezt a kérdést csupán a közérdek szempontjából szabad nézni, nem pedig a^lapkiadók és ujságirók szempontjáuól. A ' javaslat fenyegető fogház-és magas pónzbirság rendelkezései bizonyos megütközést keltettek ujságiró körökben. A lapok nagy részének azonban jó a lelkiismerete s ezek készek volnának arra, hogy a tőrvényszéki rovatokat lényegesen megkurtitsák^vagy pedig, hogy azt cs..k bizonyos megengedett korlátok közé szükitsek. Sir Róbert Fiulay már 1887-ben kidolgozott egy törvényjavaslatot, axioly a polgári és büntető törvényszékek eseményeiről szóló sajtóközleménypkct - csupján a leglényegesebb hirck íiyilvánosságra hozatalára szorította volna. Skótországban állandó törvényszéki gy ..korlat, hogy a biró bizonyos tárgyalásolmől kizárhatja a nyilvánosságot. később Lord Gorcll parlamenti^bizottsága is nagyon lényg s javaslatokkal járult hozzá a sajtó reformjához. Többek között javasolták, hogy a porol; teljes befejezése clott egyáltalán ne Jelenhessenek meg azokra vonatkozó lapközlcmények, mert • la kriminalisztika egyoldalú publicitásával egészségtelen és felcslcgos érdekek kelnek életre az igazságszolgáltatásban. Majd Sir Edward ' Clarké mutatott rá azokra a nagy nyilvános károkra, amelyekot a kiváncsi- m ság : folkorbácsolásával idéztek elő a törvényszéki tárgyalások bizonyos részleteinek közzététele utján cz egyes lapok. Annakidején felszólította s a sajtót, hogy teremtsen rendet c 'tekintetben a maga hatáskörébon. A Viszom/ók - irja Richardiort cikke további folyamán - azóta lényegesen . uogváltozt, k. Azelőtt csueán egy lap loglalkozott törvény széki tárgyalások ismertetésével. Ma izonoan valóségos verseny folyik c tekintetben a l^több lap között és „z újságok a szenzáció hajhászás uj és uj fogásait -találják ki, hogy a nyilvánosságot ujabb izgató anyagokkal táplálják. Azelőtt a 1.glctkiismcrotosebbon kerültek minden kétértei- , nüsógot, - ma az -ujságiról: legnagyobb rósz,c egyáltalán non törődik ezzel. A cikk állástfoglal azokkal a túlzott fcltcvésekkcl szemben, mintha a törvényszéki riportok teljes tilalmival mintegy 4500 ujságiró vészit öné el a kenyerét. A törvényszéki riporterek száma - mondja Richardson. • " •. '. i jóval alacsonyabb - ennél, s azok bizonyára kömuycr: lhelye-zkcdnónek •'• . og^éb rovatoknál. Ugyanerről a tárgyról ir aoMorx-ing Post ..aságjain J. St, Loc étrachcy a Spectator xőszorkosztógc. Cikkében kijelenti, hogy a leg*i; na^obb gyávaság volna a saj tőrei orm szüd:ségét cl nem ismerni. A sajtó- . nak ci ny ilvánosságra való roiitoSságaoly nagy, hogy o • feltétlenül szüksé- • gos reform kérdését nem lehet egy -^frázissal elintézni. A sajtó ma félelmetes hatalom. Módijában áll az emberiség haladását előrcvixnii vagy megakadályozni . Minden hatalom képes az ombd&riséget demoralizálni. Ka ez a hatalom nem áll a legsúlyosabb felelősség felügyelete alatt, akkor az a legveszélyesebb fegyver. Régebben nem voltak a lapoknak mcllokgoudolataik, hxroik foltóiása közbon s igy a közönségnek' több /alkalma volt arra, nogy a köz lemenőkből a valóságot ismerje ricg. később azonban a lapok Sem szabadultak meg a hatalommal járó korruptiv hatástól. Ma ugy-. szólván egyetlen lapról sem lehet elmondani,•hogy az oscuJnyM;ct nem a maga lodlön szempontjából vil gitja meg s a valóságnak jóformán csak torzképét • aű ja. Lozerdők tehát, hogy az ily mi állapotokkal szemben védekezzünk. Végül kijelenti a cikk irója, teljesen tudatában var. annak, hogy ószi.-tes ,égö miatt súlyos támadásokat hivott ki maga ollón kartársai részéről.