Napi Hírek, 1925. május/2

1925-05-16 [0108]

^ § K 0 1 0 z^s v^á r , május 16. /Az erdélyi magyar egyhaiak közgyűléséről szdlo tudósítás folytatása./ Azí erdélyi református egyházkerület rendkívüli közgyűlése.- a református teológia dísztermében a "Tebfenned bíztunk eleitől fogva" kezfietü zsoltár eléneklésével kezdődött, amely után Nagy Károly püspök magas szárnyalású . u-o. imát mondott. Zeyk Dániel főgondnok, a gyűlés elnöke, rövid megnyitó beszédében Indokolta a rendkívüli közgyűlés összehívását, majd Illés Gyula tanügyi előadó mutatott rá a veszedelmekre, amelyek az egyházkerület Isk&lált és rajtuk keresztül az egész erdélyi magyarságot fenyegetik. A kálvinista egyház négyszáz éves tradícióinak tel jes "^mellőzésével kíméletlenül törnek a magyarság romanizálására, A kösigyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot, ^ ^ Az erdélyi unitáriusok rendkívüli főtanácsi űléséxf Ferencz József püspök nyitotta meg nagyhatású beszéddel. Az impérium átvétele ó— ta J^annyi sérelmes és törvényellenes rendelet után - mondotta - nem lopEiet meg egy ujabb sérelem, do ez a javaslat törvénytelenségével, kulturális és pedagógiai abszurditásával felülmúlja a, többieket s ha törvényerőre emclkedhetik, elmondhatjuk: Finis pol^Lniáe! 'Az egyházak sokszáza— dos, törvényekkel-biztosított autonómiáját^ a békoszerződésT,a Románia által is aláirt pálrlsl egyezményt, a gyulafexhérvári határozatot, puszta frázisnak minősiti. Minden intézkedésen látszik, hogy a miniszter;K'mindent államosítani és romanizálni akar. Az elsőt megteheti, merf nála van az erő és hatalom, do a második, a romanizálás nem sikerül, még ha száz évig él, akkor sem, mert azt nem tilthatja meg, hogy a magyar anyák ősi hltüldaöz és magyar voltukhoz, utolsó lehclletűklg ragaszkodó gyermekekot ne neveljenek. X. '^^^-^CT Kovács Kálmán előadó Ismertette ezután a határozati javaslatot, amelyet a főtanács tagjai helyükről felugorva, percekig tartó tapssal egyhangúlag elfogadtak. ^ A református és unitárius egyházak közgyűlése kimondta azt is, P hogy helyesli az Igazgatótanácsnak az egyes gyülekezetekhez, intézett körlevelét s a maga részéről is felhívja az érdekelteket a körlevélben foglalt utasítások alapján valő eljárásra. A három magyar egyház egyidejűleg elhatározta,^hogy közös folyamodvánnyal fordul Ferdinánd királyhoz. A királyhoz intézett felségfolyamodványban azt kéri)/, hogy a király akadáli^fbzza me^ a nemzeti letet és ősi kultúrát fenyegető törvényjavaslat törvényerőre emelését,^ mert ha a javaslat törvényerőre emelkedik, az állandó békétlenség^és nyugtalanság-magvait hinti el, másfelől pedig megsérti magát a román alkotmányt is .. De megsérti a kisebbségi szerződést, mert a kisebbségek számára biztosított Iskolalétesitési és fenntartási jogot teljesen illuzórlussá teszi § az iskolák engedélyezését teljesen a miniszter hatáskörébe utalja, A felségfolyamodvány részletesen Ismerteti a törvényjavaslatnak a kisebbségi egyházakra sérelmes intézkedéseit, amelyek az egyházi autonómia teljes megsemmisítését jelentik. A felekezeti iskoláidat fenntartó egyházi főhatóságok a rendelkezés|,|'elűgyéleti, vezetési é& ellenőrzési joga teljesen megsemmisül s az egyházakra csak a fenntartás anyagi terhe marad. A jogok es kötelezettségek egyensúlya felbomlik, már pedig jog nincs kötelezettség nélkül és kötelesség nincs jog néllcül. A felségfolyamodvány végül kéri, hogy a király ne engedje meg e^háromnégy száz éves iskolák tönkretételét, hanem utasítsa a kormányt, hogy a törvényjavaslatot visszavonva az lsk25lákat fenntartó felekezeti főhatóságok bevonásával^véleményük meghallgatásával és figyelembe vételével uj törvényjavaslatot terjesszen elő, /ÍKTi/