Napi Hírek, 1925. május/2

1925-05-17 [0108]

/tCarczng város diszközgyüléséről szdld tudásitás IV. folytatás/ Közben a városháza előtti terén az iparos és a kisgazda dalárdák hazafias népdalokat adtak elo, amelyeket a vendégek a várcsház.a erkélyéről hallgattak végig. Grdf Bethlen István miniszterelnök és Mayer ^János földmivelésügyi miniszter meleg hangon mdhdott köszönetet a dalárdáknak. Pél három árakor a városháza dísztermében a különböző küldöttségek gyülekeztek a miniszterelnök üdvözlésére, ü református egyház, a romai katolikus egyház, a zsidő hitközség, az állami hivatalok, a MMSz, a vitézi szék, az Iparos egyesület, a kereskedők, majd a földmlvesszövetseg küldöttsége üdvözölték grőf Bethlen István miniszterelnököt, aki rövid beszédben köszönte meg az üdvözlést. Beszédében Ismételten rámutatott arra, hogy a kormány tudatán • ban van annak hogy. az ország ezer sebből vérzik és hogy egyetlen társadalmi osztály és foglalkozási ág sincs, amely a háború, a forradalmak es a román megszállás és • " ' ' \ mindama bajok után, ame- • lyeket^átéltünk, ne veszített volna akár anyaglakban, akár erkölcsiekben. A kormánynak h ilyen viszonyok között igen nehéz és súlyos a helyzete. • Az első perctől kezdve az a feladat állott a kormány előtt,-•mondotta - ho^ elsősorban az államot tegye ujből teljesitőképessé. Mert hiába jön a társadalom az államhoz, amely vagyonát elveszítette, amely nem rendelkezik anyaglakkal, amelynél: nincs hatalma, mert akkor az a legigazságosabb kéréseket is képtelen teljesíteni. Ez-volt az oka annak, hogy a magyar kormány az utolső években elsősorban a polgárság hazafiasságara és áldozatkészségére apellált.• N-yugodtan mondhatja azonban, hogy ennek a gyümölcsei kezdenek már megérni. Az államháztartás egyensúlyát mar sikerült helyreállítani és hiszi, hogy a jövő évtől kezdve már nemcsak a legszülcségesebb"^" tudja a kormány a nemzetnek szolgáltatni, hanem egyik-másik vonatkozásban azt is, am± az élet áiszitéséül szolgál. A kormány mindent teljesíteni igyekszik, amit az állam budgetje megenged, mert látja azt, hogy nemcsak jő szó, hanem jő tett és cselekedet is kell. ^ nkti Három őrakör a karczagi főgimnázium tornatermében díszebéd volt.^ Az ebéden elsőnek Almássy Sándor főispán mondott felköszöntőt a kormányzőra, amelyet ya megjelentek állva hallgattak végig. Utána ^ Horváth Ferencz gimnáziumi igazgató grőf Bethlen István miniszterelnököt köszöntötte fel,^aki erre a következő beszéddel válaszolt: , -Az előttem szőlő barátom - mondotta - hivatkozott a történelmi realizmus és idealizmus tanára és történelmi példákkal fejtette ki^ hogy mlképen alakult a magyar tötténelem ezeknek az eszméknek szempontjáből. Arra is rámutatott, hogy az idealizmus és realizmus egyesítése ödta a magyar nemzetnek a legjobb áliamférflakát, hogy a múltban az igazi nagy magyar államférfiak tudtak ideálokat követni, de azokat mindig a reális élet talapzatára helyezve munkálkodtak a nemzet jövőjén. Rámutatott arra, hogy, történelmi nagyjaink,bármenynyire szétforgácsolt és meggyengített volt is a nemzet, mégis . ' ' ^'.'- egyesíteni tudták a nemzet akaratát egy irányban, mert'ideálokat adtak a nemzetnek és az Ideálokat reális bázisra helyezték. -Nekünk,a jelen kornak is az a legnagyobb feladatunk, hogy felejtsük el azokat a kicsinyes ellentéteket,-amelyek közöttünk egyik vagy másik politikai kérdésben talán fennállanak, hogy képesek legyünk egyesíteni ennek a nemzetnek minden erejét egy nagy komoly nemzeti cél erdekében. Nem volna méltő ez a generáclő a nemzet jelenéhez és jövojehez, ha nem tudná elfelejteni azokat a szétválasztó vonalakat, amelyek a múltban voltak, de amelyek nem érdemesek arra, hogy ' reájuk tekintsünk, mert csak egy cél felé szabad tekinteni: a jövő felé. A magyar nemzetnek nagy erényei mellett egyik főbűne az, hogy nem tudja a végcélt szem előtt tartani, hanem mellékes célok felett összekülönbözvej egymaae sal szemben pártot üt ahelyett, hogy közös erővel szolgálná a hazat es igy a nemzetet végeredményben kiszolgáltatja ellenségeinek.