Napi Hírek, 1925. május/2
1925-05-17 [0108]
- Az engem őrt kitüntetés - mondotta - értékes reám nézve egyéni szcmpontből, de értékes annak a politikának mcgitélésc szcmpcntjáből is, amelyet az országos politika terén képviselek, A kormányok a tekintély elvét kell, hogy képviseljék és ép ebből kifolyőlag nem hajszolhatják a népszerűséget, hanem gyakran kellemetlen, a polgárokra nézve áldozatot jelentő kívánságokkal kell a nemzethez fordulniok. Nyomatékosan kell azonban hangsúlyoznom azt. hogy, ez nemzeti érdek, mert azoknt az áldozatokat, amelyeket • követelnünk kell, a nemzet összességének javára követeljük, - Egy nemzet tisztán népszerű jelszavakbői nem élhet meg. Egy nemaetnek tiszteletben kell tartania és helyre kell állítania azoknak a társadalmi és politikai intézményeknek integritását,amelyek nélkül egy nemzet sem prosperálhat és követnie kell azt az utat, amelyet a vallás és erkölcs ir elő számára. - A politikai és társadalmi feladatokat a világtörténelemben az egyes nemzetek különféleképen oldották meg, csak az a nemzet tudott azonban helyt^állni és történelme folyamán az ellenségekkel sikeresen szembeszállani, amely a család intézményét " ' érinthetetlennek, a magántulajdont szentségnek tekintette, ameiy nazanságot tudott belcvin-^ ni a közéletbe és amely a vallás és erkölcs törvényei szerint tudott élni.^ - Ma divattá vált ezeket az intézményeket megtámadni. Az utolső évtizedben láttunk * . politikai rendszereket, amelyek a-maguk létét a társadalom eme alapintézményeinek megtámadására bazirozták. Nekrünk az a feladatunk, hogy ezekben az. intézményekben helyreállítsuk azt-a tiszta szellemet, amelyre hallgatva boldogulhat csak egy nemzet, • - A politikában helyre kell állítani a hazafiságot. A hazafiság nem egyéb, mint az egyéni érdek alárendelése a nemzet érdekeinek. A kormányok hazafisága pedig abban áll, hogy ' népszerűségük érdekeit is képcsek alárendelni a nemzet érdekének. A magyar történelemben gyaloran láttuk azt, hogy a kormányok népszerűségének érdekei és a hazafiság követelményei nem estek össze. Láttuk azt, hogy egyik és másik kormány kénytelen volt a nerjízettől áldozatokat követelni, saját népszerűségének rovására. A magyar nemzet történelme tele van tragédiákkal és nagy államférfiáink életében is voltak tragédiák. Egy része a nagy magyar államférfiaknak a csatatéren pusztult el vagy meghalt száműzetésben, üldöztetve olyon erőktől, amelyekkel szemben a nemzet véd telén volt. Egy másik része a magyar államférfiaknak elesett azért, mert hazafiasabb volt annál; semhogy képes lett volna nép ,szerűségét a haza oltáráfíirá nem helyezni. - Ott van Széchenyi István, majd ott van az utolső évtizedben grőf Tisza István alakja, aki inkább hallgatott a sírig/magára vállalva a martirhaiáit is, csakhogy a nemzet érdekét fel ne áldozza. Minden kormánynak vannak ilyen kötelességei és az a kormány, amelynek áén állani szerencsém van, szintén nem-dicsekedhetik azzal, hogy e kötolosségtclje— sítés alől kivonhatná magát. - Hiszen mi volt a feladat a kemmunízmus bukása és a béfco megkötése utánr Bármílyon kormány vette volna kezébe akkor az ország gyeplőjét, két feladat állott volna előtte: az egyik az volt, hogy a nemzet életét minél gyorsabban alkalmazzukazokhoz az uj életviszonyokhoz, amelyekfaz erőhatalom reánk kényszerített, a másik feladat pedig az volt, hogy ezt ugy vigyük keresztül, hogy a nemzet jövőjét soha se tévesszük szem elől. ' f et - A kettőt egymástól elválasztani nem szabad és nem lehet. Csak akkor lesz a nemzetnek jövője, ha az uj életviszonyokhoz alkalmazkodva a maga prosperitásáíi, előhaladásán dolgozik, de az igazi mogyar jövőt nem téveszti szem elől. - Ha ezeket a célokat nézem, három feladatot kellett a kormánynak megoldania. Az egyik az volt, hogy a felbomlott társadalmi rendet az országban helyreállítsuk. A konszolidácíőt kellett szolgálnunk, kezdve a legfelsőbb polctől a társadalom legalsőbb rétegéig. Erős központi hatalom és erős parlamenti ^. .• többség létestfetése olyan követelmények voltak, amelyek megoldása nélkül ebben az országban rendet teremteni nem lehetett volna.