Napi Hírek, 1925. május/2

1925-05-22 [0108]

A ^rniniszterelnölc itt rátért'annak a propagandának ügyére, ane-^H lyet Ausztriában a Németországhoz vald csatlakozás érdekében kifejtenek. Kijelentette, hogy az olasz kormány felfogása szerint ez a propaganda nen^^| engedhető meg. A német kormány maga is hangoztatta, hogy nem. szándékozik '^H ezt a kérdést felvetni, más oldalről azonban igen é^énk propaganda folyik^^B abban az irányban, hogy megszervezzék ezt a mozgalmat, amelyet azután bl-^^H zonyos pillanatban ellenállhatatlannak mondanának. Olaszország so-^H ha sem engedheti meg a szerződésnek azt a megsértését. amelyet Ausztria annektálása jelentene. Ez az annexio feje tetejére állitott hely^H zetet teremtene, mert azt eredményezné, hogy épen a németek, lennének egyedül^azok, akiknek területe és népessége meggyarapodik és akik Közép- -^M eurőpában a leghatalmasabb tömfeöt alkotnák. Az osztrák kormány kifogástalan . .í vitszon^/ban áll^ az olasz kormánnyal és vele szemben barátságos politikát követ. Akad-|^B nak azonban az osztrák sajtő és az osztrák közvélemény körében bizonyos .^H hangok, amelyek a felső Etsch vidékét követelik. Olaszország körében ez -'^M kinos megütközést kelt,különösen akkor,ha visszaemlékezik Ausztriával JH szemben tanúsított nagylelkűségének számos bizonyságára. A felső Etsch völgyének olasznak kell maradnia, Olaszország . : vlsszavonhatatlannök '^H tartja a Baeenner-határt, amelyet minden áron meg fog védeni, • A miniszterelnök ezután az adősságok kérdéséről nyilatkozott. Olaszország adőssága 100 milliárd papirlira. Az Amerikával szemben fennállő adősság ennek az összegnek felét teszi ki. Nem áll az, hogy a^^Egye-^H sült ^Államok kormánya hivatalos lépést tett volna az adősság^endező tárH^B gyaláeok megindítása céljából. Azok a megbeszélések, amelyek ebben a kér-^H désben folytak, sem hivatalosak, sem félhivatalosak nem voltak. Céljuk pusztán az volt, hogy megállapit,«íá^, melyik ut nyújtaná a legtöbb előny,t és járiia a legkevesebb veszéllyel. Kétségtelen, hogy Olaszország súlyos^ véráldozatot hozott a közös győzelem érdekében, de az államközi politikában nem az^idealizmus, . . hanem a realizmus irányltja a cselekvést. Az olasz kormány elismeri adósságát és kijelenti, hogy kötelezettségeinek nyomban eleget tesz, mihelyt ezt összeegyeztetheti gazdasági helyzetével. Tekintettel arra, hogy Olaszotszág mennyi vért ontott a háborúban és hogy gazdagsága Franciaországhoz, de lailönösen Nagy britanni áh oz arányítva milyen jelentéktelen, az olasz kormány joggal számíthat arra, hogy vele szemben is alkalmazzák a legtöbb kedvezmény záradékát, vagyis ha a^ . másik két nemzetnek moratóriumot•adnak, akkor Olaszország részére még nagyobb moratórium jár. Ha azt akarják, hogy Olaszország fizessen, akkor Olaszországot olyan helyzetbe kell hozni, hogy kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Valóban kegyetlen dolog volna, ha a legyőzött országok számára kedvezményes elbánást biztosítanának, ugyanakkor azonban elblselhetetlen elbánás jutna részül a győző 'országoknak. Beszédének végén Mussolini hangoztatta, hogy az olasz kormány célkitűzése változatlan. Politikáját a megbékülés szükségének szelleme sugallmazza, amely számot vet az ország jogos és törvényes érdekeivel, A kormány a maga politikájában a külön olasz kérdések megoltal- : mázasára és Olaszország vllágtekintélyének gyarapítására törekszik.A beszédet a szenátus általános elénk tetszéssel fogadta. A szenátus ezután megszavazta a külügyi költségvetést. /MTI/ "