Napi Hírek, 1925. május/2

1925-05-22 [0108]

A ^rniniszterelnölc itt rátért'annak a propagandának ügyére, ane-^H lyet Ausztriában a Németországhoz vald csatlakozás érdekében kifejtenek. Kijelentette, hogy az olasz kormány felfogása szerint ez a propaganda nen^^| engedhető meg. A német kormány maga is hangoztatta, hogy nem. szándékozik '^H ezt a kérdést felvetni, más oldalről azonban igen é^énk propaganda folyik^^B abban az irányban, hogy megszervezzék ezt a mozgalmat, amelyet azután bl-^^H zonyos pillanatban ellenállhatatlannak mondanának. Olaszország so-^H ha sem engedheti meg a szerződésnek azt a megsértését. amelyet Ausztria annektálása jelentene. Ez az annexio feje tetejére állitott hely^H zetet teremtene, mert azt eredményezné, hogy épen a németek, lennének e­gyedül^azok, akiknek területe és népessége meggyarapodik és akik Közép- -^M eurőpában a leghatalmasabb tömfeöt alkotnák. Az osztrák kormány kifogástalan . .í vitszon^/ban áll^ az olasz kormánnyal és vele szemben barátságos politikát követ. Akad-|^B nak azonban az osztrák sajtő és az osztrák közvélemény körében bizonyos .^H hangok, amelyek a felső Etsch vidékét követelik. Olaszország körében ez -'^M kinos megütközést kelt,különösen akkor,ha visszaemlékezik Ausztriával JH szemben tanúsított nagylelkűségének számos bizonyságára. A felső Etsch völgyének olasznak kell maradnia, Olaszország . : vlsszavonhatatlannök '^H tartja a Baeenner-határt, amelyet minden áron meg fog védeni, • A miniszterelnök ezután az adősságok kérdéséről nyilatkozott. Olaszország adőssága 100 milliárd papirlira. Az Amerikával szemben fenn­állő adősság ennek az összegnek felét teszi ki. Nem áll az, hogy a^^Egye-^H sült ^Államok kormánya hivatalos lépést tett volna az adősság^endező tárH^B gyaláeok megindítása céljából. Azok a megbeszélések, amelyek ebben a kér-^H désben folytak, sem hivatalosak, sem félhivatalosak nem voltak. Céljuk pusztán az volt, hogy megállapit,«íá^, melyik ut nyújtaná a legtöbb előny,t és járiia a legkevesebb veszéllyel. Kétségtelen, hogy Olaszország súlyos^ véráldozatot hozott a közös győzelem érdekében, de az államközi politiká­ban nem az^idealizmus, . . hanem a realizmus irányltja a cselekvést. Az olasz kormány elismeri adósságát és kijelenti, hogy kötelezettségeinek nyomban eleget tesz, mihelyt ezt összeegyeztetheti gazdasági helyzeté­vel. Tekintettel arra, hogy Olaszotszág mennyi vért ontott a háborúban és hogy gazdagsága Franciaországhoz, de lailönösen Nagy britanni áh oz ará­nyítva milyen jelentéktelen, az olasz kormány joggal számíthat arra, hogy vele szemben is alkalmazzák a legtöbb kedvezmény záradékát, vagyis ha a^ . másik két nemzetnek moratóriumot•adnak, akkor Olaszország részére még nagyobb moratórium jár. Ha azt akarják, hogy Olaszország fizessen, ak­kor Olaszországot olyan helyzetbe kell hozni, hogy kötelezettségeinek ele­get tudjon tenni. Valóban kegyetlen dolog volna, ha a legyőzött országok számára kedvezményes elbánást biztosítanának, ugyanakkor azonban elblsel­hetetlen elbánás jutna részül a győző 'országoknak. Beszédének végén Mussolini hangoztatta, hogy az olasz kormány célkitűzése változatlan. Politikáját a megbékülés szükségének szelleme sugallmazza, amely számot vet az ország jogos és törvényes ér­dekeivel, A kormány a maga politikájában a külön olasz kérdések megoltal- : mázasára és Olaszország vllágtekintélyének gyarapítására törekszik.­A beszédet a szenátus általános elénk tetszéssel fogadta. A szenátus ezután megszavazta a külügyi költségvetést. /MTI/ "

Next

/
Oldalképek
Tartalom