Napi Hírek, 1925. május/1

1925-05-11 [0107]

N §Bukares t,május 11. /Magyar Távirati Iroda./ Vasziliev &

regor bolgár képviselő tegnap megjelent a külügyminisztériumban, ahol a konferencia után Pucával, majd Ni.ncsiccse 1 tárgyalt. A megbeszélések igen szivélyes hangon folytak le. Aliitják azonban, hogy a bolgár hadsereg, kérdésében hozott határozatokra ezva^tárgyalás nem volt befolyással. Vaszi liev ki is jelentette, hogy a tárgyalások menetére nem is akar ilyirányu befolyást gyakorolni. § Be 1 g r á d,május 11. /Magyar Távirati Iroda,/ A Politika bukaresti tudésitéjának információi szerint^a konferencián elhatározták, 'hogy lépéseket fognak tenni a nagyhatalmaknál abban az^irányban, hogy gu.Igáriat a békeszerződés határozatainak pontos betartására utasitsák, s hoev az uj tizezer fényi kontingenst május 3C-án bocsássák el'. A kisantant ezzel azt akarja hangsúlyozni, hogy a szerződések integritását minden változással szemben meg akarja védeni,^ mert minden ilyen változás már magában is veszedelmes lehet. Elhatározták továbbá, hogy megalakitHák a kisantant sajtószövetségét, melyben mindhárom nemzet újságírói fognak tömörülni^ a célból, hogy megerősítsék a szövetséges országok közvéleményében a barátságos kapcsolatokat, k." ' - -~y- .'z Politikai körökben azt mqndják, hogy ez alkalommal tárgyalták először hivatalosan a bolgár kérdést, melyben ;sak Jugoszlávia és Románia v

an érdekelve. Ez annyit jelent, hogy a külügyminiszterek szerint ez a probléma európai jelleget vett fel. % k f § Bukares t,május II./Magyar Távirati Iroda./ Kalfov bolgár külügyminiszter, aki nyugati útjáról visszatérőben Bukarestbe utazik, Dúca külügyminiszterrel fog találkozni. • • B* c r 1 i ii,' május 11. /Ur.r-c.T Távirati Iroda/ A Getmania, a nemet^centrum lapja,amely eddig kéves megértést tanúsított a magyar problémák iránt, egész cikksorozatban és igen objektív mődon foglalkozik Magyarországgal. A lap megállapítja, hogy Magyarország külpolitikáját a trianoni kényszerbéko , az alkotmányszerűen elismert királyi/" . detronaJzálásáról , fegyveres'külföldi fenyegetéssel , kikenyszeritett törvény és az ujjaápites jellemzi,^ Magyarország ilyenformán eddig,ép ugy mint a többi legyőzött közép-európai állam/csak a külföldi külpolitika objektuma. G-ondhokság alá|' , a kisantant körülkerítve, a hivatalos magyar külpolitika lemondott a tárgyilagosan megérthető irredentáról is, dé

v 11 területi integritásaiogalmát a magyar nép szivéből nem irthatta ki s ezt nem is akarja. Ebben a tekintetben ugy-szőlvan minden párt és minden állampolgár egyformán gondolkozik. Magyarország a neve szerint is királyság-maradj amelyben a köztársasági gondolat alig mutathat fel 10 . A királyság gondolatát képviselő szent^ 'korona a magyarsággal annyira essze) « , hogy a királyság tenyieges visszaállítását még a szociáldemokrata munkásság közt is . ' y' i Magyarországon nem ,áll fenn az a kérdés, ^ft^Ü^f^dS^^&o^ sál". Az utódállamok azonban,ugy latyak hogy a Jf***£^*^§í a vonzóereje, mint a kiralynélfcúli királyságnak s ennélfogva azt várják, hogy a mindent gyógyító idő megtanítja a magyarokat a feledésre.' Innen van, hogy a királykérdés megvalósítása külpolitikailag húzódik. Közgazdaságilag Magyarország kétségtelenül a haladó felépülés jjegyeben all. A magángazdaság könnyebben] mincfc Csehország es Románia győztes szomszédállamekba.fr. A külf ölö.\ bitalmát a számos hosszúlejáratú hitelnyújtás jellemzi. A dunai államok gazdasági uniójának gondolatat Magyarország elutasítja. A Germania a következőkkel fejezi be fejtegetése it: "A napi küzdelmekben mindenki reméli, még pedig a magyar szív minden idegszálával reméli a jobb időket, a nemzet uj felvirágzását, amely nemzet lovagias és u±i, bátor és ázsiai eredetének megfelelenn jel^igéje ez: .Extra Hungáriám non est vita, sí est vita, non est ita.» /MTI/