Napi Hírek, 1925. május/1

1925-05-02 [0107]

/Apponyi Albert gróf beszédének II.folytatása és vége./ Ezért életkérdése a magyar zene és a magyar zenei kultúra fejlődésének egy olyan akadémia-jellegű zenei tanintézetnek fennállása, amely .± hazai legnorben^nyújtja az ifjú nemzedéknek a legmagasabb elméleti kiképzést. Ze­neakadémiánk egész története pedig abban az egy mondatban foglalható" össze: hogy ezt a feladatot megoldotta. Szerény keretekben indult meg, de már az első kezdeteit Liszt Fcrcncz, Erkel Ferenc* és Volkmann Róbert neveinek fé­nye ragyogta be. Mikor mindig több és több tanszak betöltése és a szervezet kérdéseinek végleges megoldása vált égetővé, Verebi Végh János zenei tudása, pu^wn^ jelleme,^ adminisztratív képessége és SZÍVÓS akarata jött Liszt Fo­renc\ lángelméjének segitségérc; az ő nevéhez fűződik a nagy arányokhoz va­ló közeledés nehéz feladatának sikeres elvégzése. De őt hivatása más munka­körbe hivta és utána jött a következetes munkának és folytonos tökéletesb­bédesnek az a hosszú acrája, melynek Mihalovich Ödön nagy zenei képessége, mtronsigens erkölcsi komolysága és magas művészi ideálokhoz való törhetet­len hűsege adta meg a jelleget. Mindezek a férfiak a kiváló tanári karral együtt, mely okot támogatta, aranybetükkel irták be nevüket a magyar kultúr­történetbe. Midőn pedig róluk megemlékezünk, szeretettel és bizalommal üd­vözöljük munkájuk hivatott folytatóit Hubay Jenő igazgatót, akinek neve fo­galom es programm Magyarország ós az egész müveit világ előtt. Hazafias örömmel szemléljük és büszke nemzeti önérzettel bámul­juk azt a : terebélyes fát,) . ;.y iaz 1875-ben elhintett mag fejlődött, ..' azt a zeneintézetet, mely Camel kyé / minden magyar tehetségnek mindazt nyújtja, amit a legmagasabb kikepz"es~*szempontjából kivánhat, amely minden lé­tező és minden fejlődő zenei intézményünket hazai erőkkel tudja ellátni, melynek öregéből a nemzeti kultúrának ez az: ága az élet teljességét érte oll Végezetül pedig álljon itt még egy visszaemlékezés, Mikor 1873-ban a Zeneakadémia érdekében mondott beszédemet be­L. fejeztem, az^a kiváló szerencse ért, hogy a haza bölcse, Deák Ferenci, hoz­X zám jött oláő parlamenti felszólalásom sikeréhez gratulálni. Az "öreg ur", - amint akkor bizalmas körében nevezték, - möllém ült és a következő meg­jegyzést tette: "Nagyon jó érveid voltak, kedves öcsém, de a legerősebbet mégis kifelejtetted." "Hogy-hogy?" mondám csodálkozva, mire ő: "Hát azt nem hoztad fel, hogy ebben az országban, ahol annyi a széthúzás, versengés, partoskodás, valóban szükség van egy intézményre, amelyben hormoniát tanita­nak." Deák FeroncX ezt tréfásan mondotta ugyan, do én annyi esztendő után is nagyon komoly értelmot tulajdonítok o szavaknak. Legyen igenis nemzeti életünk hasonló a zeneihez; legyen benne a mel\osz képmására, mely az cygmast követő hangoknak titokzatos egymásra vonatkozásában és egységében áll, céltudatos következetesség és egységesség elhatározásainkban; legyen a harmónia útmutatása szerint, • _ mely az egyidejűleg megszólaló hangok össz­hanggá való összeolvadása, a mel\osz szolgálatában, a nemzetben élő gondo­latok, irányzatok, erők összhangba tömöritése, a nagy nemzeti elhatározások támogatására; legyen e munkában erőteljes, férfias ritmusa a törhetetlen a­karasnak; legyen akkép a zene szentháromsága: melódia, harmónia, ritmus ólettoljes szimbólum: Magyarország feltámadásának szimbóluma! B e c s május- 2. /Bécsi Távirati Iroda/ Fricd Arthurt, az An^oi-japps kenyérgyár igazgatóját, az árdrágitási törvény alapján, azon a címen,; hogy a lakosság in éges helyzetét a közérdek veszélyeztetésével ki­használta, kntiTkmxrmcmumsíEs nyolc havi súlyos börtönre és 10-millió shil­lmgnyi pénzbüntetésre itélték. /I.íT 1/

Next

/
Oldalképek
Tartalom