Napi Hírek, 1925. április/2
1925-04-18 [0106]
§ M a & r i d , április 16. /líagyar Távirati Iroda/* J> T Oald- '• bauer-herpoly vonősnégyes, amely vaár a legtöbb nyugati állau: fnagy sikereket aratott, az idén Spanyolországba is ellátogatott. Előbb a v.időlion játszott 25 nagyobb városban, majd magában a 1óvárosban adott több-hangversenyt. A közönség azonnal elég szeretetébe fogadta a kitűnő magyar zenészeket ;és a spanyol kritikusok a legnagyobb elismeréssel méltatják előkelő művészetüket. Madridban először egy válogatott zenei kör előtt játszottak, szinte kizárólag művészek, kritikusok ó> zeneszerzők jelenlétében, Kodálynak és Bartóknak egy-egy négyesét mutatták be elementáris hatással. A s Theatro Beáiban rendezett hangversenyelken azután a nagyközönséget is a' t'4 legforróbb tetszésre ragadták. r-6y*+u . v. A Voz oimü madridi napilap nagy tekintélynek örvendő kritiV kusa dr.jose Subira hosszabb cikkben ünnepli őket, mint ennek a speciális.' művészetnek "királyait". játékukat összeha/sonlitja a Spanyolország- i tan jol ismert hírneves Capet-, Bősé- és T .7endling-négyea játékával és j'elr-.i lemzesukre ezeket írja: "Egyesül bennük Gapet következetessége, logikája 'M s tudása, Boséek tradiciózüs klasegicitása, Wendlingék romantikus lírája, a mar előbb itt járt Léfíer budapesti vonósnégyes délvidéki heve, •' de mindezekhez emberi mivoltuknak egy olyan vonása járul, amely egész különállóvá, teszi zenei jelentőségüket: egy nagy homogén, univerzális kultúra végtelenül szimpatikus-s szerény tükröződése, menten minden nagykénüsértői, s:.ivtol-szivhez szólva." ' § B ó m a , április 18. /Magyar Távirati Iroda. / ikiadeo G-ian-j nini, államtanácsés, a külügyminisztérium sajtőosztályána . 'volt _ főnöke, a.:i jelenleg az olasz külügyminiszter igámban a contenzio:;o diplonatiooosztalyt vezeti, a Holl^gio Romano nagytermében "A kisebbségek védelme és a iíepszr.vetseg" cimen a magyar okot közrolről érdeklő előadást tartott politikusokból es diplomatákból álló nagyszámú elite-közönség előtt. . . , A kisebbségi kérdés történetének tárgyilagos ismertetése során M-anniní kimutatta, hogy minden államban az úgynevezett kisebbségi kérdéshez mas es mas jellege van. A történelmi Magyarországot illetően kiemelte, hogy itt a kisebbségi kérdés megoldására teljesen alkalmas lehetett volna annak a szempontnak az elfogadása, illetőleg érvényesítése, melyet, a agyar bekeuelegaciő .. nagyszerű történelmi, közgazdasági es statisztikai ervek tömegével alátámasztott egyik beadványában kifejtett, miani^iiiia, hogy ama tény, hogy annyi különböző nemzetiség Magyarországon ezer evon keresztül egymás oldalán békésen megélt, a legékesebb bizonyítéka annak, hogy Magyarországon nmzotiső^i kérdés -• , . " iv ' . (ir .í' no „w-i', ' /, '' ' \ a *• tulajacnkepen nem volt, mert ott okes\on1ívencS Uellett ^ áe * -nzetiség megtalálhatta a béFe J,égetéseinek további során Giannini kiemelte a . román koivL ^1^^T Xr ? e J S t ' íf^etetlen állásfoglalását, mellyel a kisobbsé"V «tSX^-íi nemzetközi megállapodásokat, illetőleg rendelkezéseit, mmt szirerenitasaba ... ütközőket magára nézve nem tartja kötelezőnek, '-érdes ák^ASf^fí C ;l a ^ inl '^ után hangsúlyozta még,, hegy a nemzetiségi bt ^L^S^«t ?t0 í°* tO í^ !:iőltíSG ^ il- aZ5 ^ al a ^ttds kijelentéssel fejezte Itkr^f^lílr^At^ létjogosultsága tulajdonképen a kisebbségi kérdés igazságos kezeleseben rejlik s ennélfogva arra a véVkonkluziőra iut hoc? V5^2ÍSfSv° I:iS ? baá Si tárdás tcrSn a jövőben 'SS hSlS£t olyan kit tyus ..ezzel ugy, mint az eddig tette. ös rn1iti>-n'iÍ!. e Íf OClás í a 1:öz ™ség osztatlan tetszéssel - kisérte s diplomaták es politikusok csoportosan siettek Gianninit üdvözölni.
