Napi Hírek, 1925. április/2

1925-04-18 [0106]

• § S z 6 f i a, április 16, /Bolgár Távirati Iroda/ Az ortho­dox egyháznak nőst volt a nagypéntekje, ezért csal; néhány újság jelont meg.' * WPk felhavorodassai Ítélik el a székesegyházban elkövetett merényletet.' • ^ Slovo azt irja, a merénylet a maga kigondolásában és végrehaj­tásában olyan hegyetlen volt, • — ' afaelyhez hasonlót nem ismer a vi­trfv • • , '" ' á bolgár nép jöl tudja, hol keresse a bűnösöket és atlat azokon az aljas szándékokon, amelyek az állam ellen törnek. _ A Pnevnil: azt irja, hogy a bolgár nép soha hen volt olyan egyse*- 1 gos es szilárd abban az akaratában, hog/ megvédje a királyságot es az alkot­mányt, mert ezekben latja egyedüli zálogát Bulgária független állani lété­• i sajtó egyhangúlag megállapítja, hogy ha az államnak elegendő ; veuelmi eszköze lett volna, akkor a felforgató elemek sohasem mertei: volna hasonló cselelomenyek elkövetésére gondolni.' AíTl/ * § Szófia, április 18, /Bolgár Távirati Iroda/ vinkov . miniszterelnök a hirlapirók elctt nyilatkozna a kivetkező kijelentéseket tot te: A király ellen elkövetett merénylet, Gocrgiev tábornok meggyilkolása és a székesegyházban történt robbanás nyilvánvalóvá toszi, hegy ezeket a cse­lekményeket közös szól fűzi egybe és származásuk azonos. A merényle­tek szerzői orra törekednek, hogy az országban minden fennhatóságot tönkre­tegyenek. Céljukat nem érték el, de ártatlan áldozataiknak, a meggyilkolt nőknek és gyermekeknek vére az. egész nép átkát idézi az ő fejükre. A ható­ságok nem fogják . túlzásokra ragadtatni magukat, de mindent megtesz­nek a rend biztosítására. Az ostromállapot kihirdetése ota nyugalom uralko­dik mindenütt. Az ország minden részéből és a külföldi képviseletektől is egyre érkeznek a rokonszenves hangú nyilatkozatok, tikes bizonysága ez annak, hogy Bulgária konzerválásának müve általános helyeslésre talál. /l?Tl/ ^PmS^SU' § Paris, április ,18. A Chicaro Tribüné azt irja, hogy az üj <kornuny uralomra lépése mélyreható változást"jelönt a külpolitika és a belpolitika fő irányelveiben. Nagy kérdés azonban, hogy sokáig marad-e he­lyen es .lesz-e ideje megvalósítani a tervbe vett-reformokat, Briand és Cail­laux bajosan fognak hosszabb ideig megférni egymással'és Loucheur'kimaradá­sa is nagyon megneheziti a kormány helyzetét. Kikerülhetetlen a baloldali kartell kettészakadása. A szocialisták kiválnak és a radikális-szocialisták­nak a jobboldalon/:ell ellensúlyt keresniök. A •Éoraány főbb politikai terveiről a lap a következőket tudta meg FI ej tik íierr i o tnak azt a tervét, hogy a . vatikáni nagykövetséget megszün­tessek es^Briand hozzájárul a szenátusnak ama kérelméhez, hogy a nagykövet­seget tovatbra^is fenntartsák. Az uj külügyminiszternek az a szándéka továb­bá, hogy haladéktalanul megkezdje a tárgyalásokat az Angliával és Ameriká­val szembon fennálló háborús adósság rendezésére. Briand előző miniszterel­nobséee alatt is történtek már ebben az irányban puhatolózások. Briand meg­bízásából 1921-ben Parmentier kint járt • hshingtonban. A Br iand-komány épen atiaor bukott meg és adta át helyét loincarénak, amikor Ptrmentier visszatért Parisba, hogy kiegészitő utasításokat kérjen a maga számára. Priand jel tud­ja hogy addig nincs szabad keze az ide. en hatalmakkal folytatett tárgyalá­sosán amíg a háborús adósság ügyöt nem tisztázza. A génuai jegyzőkönyv tekintetében az uj- külügyminiszter magáévá teszi az angolok állaspontját. A jegyzőkönyv elejtésével közvetlen tárgyalásokba óhajt bocsajtkőzni Londonnal egy olyan iranyu szövetség megteremtése céljából, mint a minőről 1922. ja­nuárjában tárgyalt Cannesban Lloyd George akkori, angol miniszterelnökkel. \aloszinu , hogy a megfontolások alapjául az öt hatalmi szövetség és a ga­rantáló Imjna-vonal fog szolgálni ugy, amint azt a németek . , ioiajuniottak. Nemetországgal szemben a külügyminiszter folytatni fogja a ^me^temaies pelioikajat, noha. ebben komoly megakasztást szenvedne, ha Finden­Durgot választanak meg a német birodalom elnökének, ha a német olnökválasz­• n u r \i. csa y u *yari ilyen oreümónnyul járna, ennek következménye valószínűleg az vifhr^' íjogybritannia meg szorosabban csatlakoznék Franciaországhcz és támígatasára?^ na §RSztó» te számíthatnának az hgyesalt államok erkölcsi K.baició /Folytatása következik,''/

Next

/
Oldalképek
Tartalom