Napi Hírek, 1925. április/2
1925-04-29 [0106]
Q /Az igazságügyi és közjogi bizottság üléséről szélé tudósitás m II, folytatása./ Ha b.zt megtagadná a felsőház, akkor oz konfliktust jelentene, mert eb* ben az esetben a kormánynak n*»m lenn., többsége a felsőházban és kénytelen lüaae politikai téren olyan változást meginditani, amely az ö pozícióját a felsőházban megerősíti. Ennek ellenére hozzájárul az egyévi terminusnak felévre való leszállításéhoz* Nem helyesli annak az intézkedésnek a megváltoztatását, hogy az alsóház elkövetkező ülésszakban vihesse a ko mm.ny zé döntése ele a konfliktus tárgyát képéZö kérdést. Normális viszonyok között ugyanis körülbelül egy év volna szükséges, ha a felsőház valamely j i vas latot kétszer visszaküldené és az alsóház azt újból tárgyalná.Az eredeti szöveg szerint ekkor léire keli tettei a kérdést és a következő ülésszakban kell a kormányzó elé vinni.Az ülésszakok rendesen nem olyan hosszúak,mint az utóbbi években voltak:egy évnél hosszabb ülésszak azelőtt ali_ volt. Még a legrosszabb esetben is el lehet intézni minden törvényjavaslatot. Ha a másodszori visszaküldés után sem sikerül a konfliktust elintézni, akkor az uj ülésszak megkezdése után a kérdés a kormányzó elé kerül és a kormányzó vagy kihirdeci, ha azon a véleményen van, hogy ez megfelel a nemzet kívánságának, vagy pedig uj választásokat rendel el, s az uj képviselőház törvényjavaslat alakjában azonnal felterjesztheti az illetó kérdést a kormányzóhoz, aki azt akkor kihirdetni köteles. Ahoz nem járulna hozzá, hogy a felsőházat is oszlassa fel a kormányzó, mert t ez megint csak labilis elemet jelentene, mert ebben az esetben a felsőház is arra hivatkozhatnék, hogy 0 is a nemzet akaratát képviseli és jsjsgáftxg mégis esetleg épen ellenkező álláspontot foglalna el,mint az alsóház. Az együttes ülések sem célszerűek,mert egy véletlenül kialakuló többségtől függene a határozat.Lehet pl. hogy a felsőházban sokkal egységesebb többség ellenzi az alsóház javaslatát, mint amilyen egységes az alsóház többsége. Ebben az esetben egy együttes// ülésen a felsőház akarata érvényesülne. Ez kormáuybuktotással járna, továbbá konfliktus keletkeznék• iz uj kormány és az alsóhoz kozott, s fel kellene osz r látni az alsóházat. Kéri az eredeti szöveg megtartását azzal a módosítással , ^ hogy az Ogy^-évi terminust félévre korlátozzák. Ugrón Gábor javaslatához hozzájárul,amely szerint a költségvetés és az indemnitás vétessek ki a kétszeri visszaküldés lehetősége alul.Nem helyesli azonban Nemes Bertáéinak azt az inditványát, amely szerint «az <fcgész évre, vigy az év agy részére« kifejezés tor/öltessék. A miniszterelnök 1 elvilágositásai után örffy Imre indítványának M második részét visszavonta, úgyszintén Nemes Bertalan is a maga inditványát. | , L u k ács György szavainak helyreigazítása' cimén szélolt fel. Nem ugy értette, nogya képviselőházat is és a felsőház választott részét is oszlassa fel a kormányzó, hanem csak vagy az egyiket, vagy a másikatGrtjf B e t h 1 e n István miniszterelnök szerint „-zzel nincs elintézve a kérdés, mert ha a kormányzó feloszlatja a felsőházat és ugyanolyan .többség jón be,mint azelőtt volt,akkor a konfliktus megmar a a, f ( A bizottság ezután az első pontot Örffy Imre módosításával, a második pontot pedig változatlanul foganta el. Az elnök ezután felfüggeszti az ülést. Szünet után a bizottság a s .análusi bizottságra vonatkozó részt tárgyalta. :á ., Illés József előadó a következe módosítást nyújtja be,mint uj 50 §.-t: "Az államháztartás egyensúlyának helyreallitásáról szélé 1924. évi IV. t:c. 5, §,-ában szervezett ellenórzóbizottság a felsőház megalakulásának időpontjától kezdve harminchárom tag helyett negyven tagból fog állani. A tagokat az országgyűlés két háza fele-felerészben választja." Megjegyzi,nogy az ellenerzebizottság jelentését a két Ház érintkezését illetően legutoljára hatályban volt + s a javaslat 31.§,-a szerint egyelőre alkalmazandó szabályok szerint mindakét Házhoz fogja megtenni. /Vége következik./
