Napi Hírek, 1925. április/2

1925-04-28 [0106]

Nem tudja, hogy ezt ériht.i-e a javaslat; ha 'rinti, bizonyos tekintet­ben igaza is van^ mert itt lehetőség nyílik a legosunyább korrupcióra. • A második bekezdést, mely azt mondja, hogy az eljárást folytatni kell, veszedelmesnek tartja. Ez a gyakorlatban ugy fog fe teni. hogy pl. a megválasztott képviselő, akinek a mandátumát raegpeticionalták, időköz* ben meghal 4 ? a közigazgatási birőság előtt pedig eljárás folyik azon az alapon,^ hogy több szavazókörzetben oly izgatás volt. mely a válasz­tás eredményét meghamisította. A közigazgatási biróság elrendelte a bizonyítást, melynek eredményeképen majd kimondható, hogy a mandátum az ellenfélt illeti meg. AZ egész eljárás folyamán függőben marad a \ & l^M^}°)^I^l^^l T3a f 8 meghalt képviselő helyét nem lehet betölteni es)esetleg félévig}a.kerület(Képviselő nélkül marad. Ez nem helyes do­log, ki Kell irni á választást éa ott dőljön el, hogy ki a kerület kép­viselője. Indítványozza a második bekezdés törlését. Kj&Koyszky Iván .belügyminiszter okvetlenül szükségesnek tart­ja, hogy a panasz visszavonását bizonyos formalitásokhoz kössékj Ami­kor a petíciókra nézve megállapított feltételekről volt szó, már kifej­tette a bizottság előtt, hogy a panasz jogát nem tekinti egyszerűen a választással (elégedetlen embereknek adott jognak, hanem olyan jognak, amely bizonyos tekintetben a kerület közönségét vaQr legalább is an­nak tekintélyes részét illeti meg. Ha ezt ilyen közösen gyakorlandó .ÍOZOS jognak tekinti, akkor ha konzekvens akar maradni, a visszaKonás­nal is igy kell eljárnia. Nagyon helyesen mutatott rá Rassay, hogy ha a meghatalmazott­nak a visszavonás szempontjából szabad kezet biztosítunk, ez visszaélé­sekre vezethet, de itt nemcsak korrupcióról lehet szó, hanem el lehet képzelni azt,^ hogy a politikai események folytán a meghatalmazott ta­lán a másik erdekeit párthoz kezd húzni s egy kis rábeszéléssel a pa­nasz elejtésre könnyen rávehető. Hajlandó elfogadni oly módosítást, hogy a visszavonást ne valamennyi panaszlónak kelljen kiállítani, ha­nem hogy ha a panaszlók többsége a panaszt visszavonja, ebbenaz eset­ben legyen joga a meghatalmazottnak nyilatkozni. A meghatalmazott helyettesítéséről a 114.§.3.bekezdése tar­talmaz intézkedést, amely azonban nem kielégítő s ezért kéri a bizott­ságot, hatalmazza fel az előadót olyan szöveg készítésére, mely sze­rint a meghatalmazottnak jogéban van maga helyett az ügyvédekre elő­irt szabályok szerint helyettest nevezni. Ras3ay Károly kifogásolta a második bekezdést és helytelen­nek tartotta, hogy az eljárás esetleges hosszadalmassága folytán a mandátum betöltetlen marad. Igen fontosnak tartja a szőbanforgő intéz­kedést, mert hiszen a legnagyobb igazságtalanság történhetik valaki­ül. Nem sell mindig kormánypárti jelöltre gondolni, mert lehet el­lenzéki jelölt, aki talán megszerezte volna a mandátumot, de valame­lyik hatósági intézkedés megakadályozta, hogy a polgárok reá leszavaz­zanak: ennek a jelöltnek abszolút kilátása van arra, hogy a közigazga­tási biróság őt mondja ki képviselőnek. Ha pedig a másik jelölt lemond vagy elhalálozik, vagy a visszaélések esetében lemond, ugy az illetőt elütjük attól, hogy megválasztott képviselőnek jelentsék ki. Osztozik aboan az aggályban, amit Rassay felhozott; itt az egyik igazság áll a másik igazsággal szemben és ezért ennek a kérdésnek eldöntését a bi­zottságra bizza, A bizottság ezután elfogadta azt a módosítást, hogy az 1.be­kezdés első mondatában a "valamennyi panaszlő" szavak helyett»a pa­naszlok többsége" szavakat tegyék. A szakasz 2.bekezdését eredeti szövegezésében fogadta el a bizottság. A 117.§-t eredeti szövegében fogadta el a bizottság, úgyszin­tén a llR.f-t is. A 119.§-nál Puky Endre előadó kifejtette, hogy megtörténtet az j kogy tobb kerületre rendelik el a bizonyítási eljárást ugy. hogy tobb irot vonnak el rendes teendőitől. Ezért módosító javaslatot tesz, mely szerint "a birőt esetről esetre a közigazgatási bizottáag felhívására annak a kir.ítélőtáblának elnöke küldi ki az ítélőtábla bira$i kozul, amelynek területére a választás helye esik; ugyanennek az ítélőtáblának elnöke gondoskodik jegyzőkönyvvezetőről".

Next

/
Oldalképek
Tartalom