Napi Hírek, 1925. április/2

1925-04-28 [0106]

B é c s,április 28. /Bécsi Távirati Iroda./ Ma nyitották meg * a bécsi Vásárpalotában az ogészségűgyi kiáliitást, amely június végéig tart, A kiállitás keretében helyeztek el a drezdai német eglszségügyi mu- 1 zeum "Az ember" ciinü világhírű gyűjteményét, amely három^csoportra osz­lik: "Az ember őstörténelme a földön", ^Fajegészségügyw és "Az emberi . test", A gyűjtemény kiegészítő részét képezik a bécsi orvosi£_iskola és a gráci és innsbrucki egyetemek klinikáinak, továbbá nagyszámú bécsi kor­ház kiállitásai, .;- 'á ifö­Az osztrák nói szerv;, zeteknek "Az uj háztartás" cimen rende­zett kiállítása kiterjed a háztartás valamennyi újszerű rendszerére és berendezésére és mint kiegészitő alkatrés őket magában foglalja a "Házi­szabóság" ,"Az asszony munkaruhája" és "Élelmiszeripar" cimü osztályokat. Bécs városa népjóléti és/ogész ségűgyijygeprezen tativ kollektiv kiállitá­saiv 1 vesz részt,Alsóausztria ^jnt^^pye IneF) yizierőmüyekkel sze­repel, képviselve vannak továbbá"Steierorszag, a bécsi munkáskamara és az osztrák szövetséges vasutak vezérigazgatósága külön kiállitási osztályok­kal. Két pavillonoaQ a külföldi és az ipari osztályok vannak elhelyez­ve, -á külföldi osztály|_a vöröskereszt egyesületek ligájának kiéllitása, ehez csatlakozik Hollandia, Csehország es Lengyelország kollektiv kiállí­tása. Az ipari kiállitás felöleli az osztrák vegyi-, gyógyszerészeti ipar teljesitőképestégét./MTI./ § A Magyar Nemzeti Szövetség szociálpolitikai főosztálya által rendezett előadássorozat április 27-én zárult be, dr. Gaál Jenő volt főrend, miniszteri tanácsos nagyszabású előadásával, melyben a kiván­dorlás kérdését ismertette. Előadása során foglalkozott azzal az elszó­lással, amelyet a román kamarában Duca külügyminiszter tett, s amely úgyszólván önvallomás arról, hogy Erdélyből^és Magyarország elszakított részeiből a magyarokat minden utonmódon kivándorlasra kell kényszeríteni, füzetesen foglalkozott a Zöldék és mórok Spanyolországból való kiüldözésé­nek történetevei. Az előbbieknek 1492-ben hosszas és titkos előkészítés után négy nap alatt kellett.régi hazájukat elhagyni. Száznyolcvanezer zsidót kényszeritettek kivándorlásra, akik nem vihettek mást magukkal, mint ami rajtuk volt. som aranyat, sem ezüstöt, sem pénzt. Irtózatos szenvedést kellett kiallaniok. Egy századnál valamivel később 1609-1610­ben nyolcszázezer kereszténnyé lett mórt néhány hónap alatt kergettek ki. Ezekkel még a zsidóknál is kegyetlenebbül bántak el, pedig nélkülök a spa­nyol földesurak még földbirtokaikat sem tudták megműveltetni. A hanyatlás, mely Spanyolországban emiatt beállott, katasztrofális^volt, s azt ez az ország még mai napig sem tudta kiheverni. A reformáció kezdete óta Francia­országban a hugenottákat üldözték, akik közül több mint yegymiIlió ember vándorolt ki, s ezek az ellenséges országok kultúráját és gazdasági ere­jét emelték és szaporították. Ez a kiüldözés volt a kezdete a francia' népesedés csökkenésének, mely ma is legnagyobb átka Franciaországnál^. Behatóan foglalkozott az orosz értelmiség kiűzésével,^ melyeié* ha­sonló tömeges kegyetlenkedés a világ történelmében még nem for­dult elő. Oroszországot a szovjetrendszor a fejlődésben annyira visz­szavctette, hogy talán egy évszázad alatt sem lesz^képes kiheverni ezt a veszteséget. Ismertette a török-görög lakosságcserét, mely még mai nap is tart amely 'azonban enyhébben Ítélendő, meg, s kevesebb ^szenvedessél j^art, mint'a többi h usonló kivándorlás, habár közel kétmillió ember volt kény­telen hazát cserélni, A mi véreink kiüldözése az elszakitott részekről csak látszólag kevésbbé kegyetlen. Ha más alakban is, de épen olyan pusz­tulást, sanyargatást, kinzast kénytelenek magyar véreink is elszenvedni, mint a már emiitett atrocitásokkal kiüldözött más népek. Ez a feeka a ma­gyar kivándorlási ügy roppant fontosságának, mert Magyarországnak^nem­csak a saját területéről, hanem a megszállott terűletek magyarságának ki-" vándorlási ügyéről is gondoskodni kell, ami erőnket megnalado terheket ro reánk. Ezt azonban valamiképen mégis el kell viselnünk,de egyúttal mindent el kell követnünk annak könnyítésére,mert kötelességünk a bevándorlási or­szágok fokozódó elzárkózása miatt egyre súlyosabbá válik. ° /Folytatása követ: ezik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom