Napi Hírek, 1925. április/2

1925-04-27 [0106]

3

y

z c g o d r) április 27. A szegedi ipartestület az egész ország iparosságánál: nagy crdcklödóso mellett vasárnap tartotta uc* ' tisztujTito ^yulosét, Pulffy néniül elnöklete alatt.Pálffy ^ánicl az iparosság körében mutatkozó' elégedettlonsóg csillapítására hosszabb beszédben válaszolt az Iparoso

1

: Országos Szövetségének vezetősége ellen felhozott kifogásokra, kijelentette, hogy a mai nehéz viszonyok között többet tenni non lehetett, majd rámutatott az eddigi eredményckrcímegalkottál: az ipari töryyóiryt, ^sürgették az Iparoso': 0rszáyo3 központi ^zövotkczoter.ok felellitását s ha nom is teljesen kielógitő módon, de megvalósítottak a kisiparosság hitel iránti törekvéseit. Szóba kcrültá azou"

1 bc

;

c

áöegolyző pénztárral szemben mutatkozó kívánalmai:, továbbá az adókérdés, a kisipari hitolkérdés és az építkezési kérdés megoldása is s ezek az ügyek még tárgyalás alatt vannak.Hasonlóképen tárgyalják az ipartestületi reform és kézműves kamara felállításának kérdését is. Az Iparosok Országos Szövetsége a közeljövőben országos nagygyűlést niv osszo, melynek legfontosabb célja az épitkezósok megindításának saryet^sc;.^ ^ Utána Pálffy József . , -°^

uí

'^yf otanacsos torjessbet tc ele titkári jelentését az elmúlt csztoneoröl.Vázolta az iparosság súlyos helyzetét, amelyet a mai viszoB

y

2VÍ

C

*

S J

obbcil

; su^ tanok, mint a mezőgazdasági érdekeltségeket, rámutatott az adózási rendszernek az iparossággal szenben mutatkozó: igazságtalanságaira és a munkásbiztositó pénztár nem kielégítő működésére, .müdezeket a kérdéseket az illetékes tényezők elé vitte a szövetség s rcmolncto, hogy a törekvéseknek mielőbb sikeres eredménye lesz. líajd azt fejtegette, hogy a szövetkezeti eszmének nincs erős -yökorc s szükső gcs volna p.zok fontos:-ágára való tekintettel a szövetkezeti törvény rendezése *.Az ipartestület vczctőséac nom a szövetkezeti C3zmc ellen íoglal állast,hanem az altruista alapon működő szövetkezetek állami támogatása ellen indított mozgalomhoz csatlakozott.Sok panasz merült lel az ipari érdekeltségeknek nyújtott állami hitel kérdésébon is, mert az nehezen hozzáférhető volt. líégis sikerült az elnökségnek a kontingenst 1 elemeitotni^os a^nohézségek egy részét kiküszöbölni.Az ipari kontárság mcgarndnlyozoso

%

ccÍjából az elnökség kontárellenőri állásokat rendszerc± sít. Az epitnczesck meginditása érdekében már eddig is erős tevékory¡8*2 J 9Jtott ki a szövetség s reméli, hogy hamarosan sikert e'rhct cl. larypyaias alatt van a tanonokordés, az ipaross nyugdii és az ipartostuleti reform kérdése is. %t

A leikos óljarzéssel fogadott beszéd után iíarossán Iliién ós Körmendi aatyas szolt hozzá az évi jelentéshoz, majd a közgyűlés az óvi jc.ontos tudomásulvétele után véget ért./MTI/. ,.. § A Bázelben megjelenő ITntior.nl Zeitung külön magyar számot adott -i,nuoiync.: colja, hogy Uh. gyar országot megismertesse a svájci közönséggel . 10

"

:

k

nt ^soknak ^a szempont oknak szomelött-tar tusával, amelyek a gazdasági összeköttetések tekintetében figyelembe jöhetnek.A különszám vesetőeciyen i*usy szövetségi elnök cikkét közli, melyben a svájci államfő öröueno. ad kifejezést a két állam közötti közeledés fölött s rámutat az ösz szcLottetos fontosságára.' Megemlékezik arról az örvendetes jclcnség<2víi*S?^ ;

ia

syorország önerejéből máris nagy eredményeket ért ol pénzügyi P

i í

orcn 3 kifej ozi azt a kívánságát, hogy a magyarság minél ^'szc lc mindazokat az akadályokat,amelyek feltámadásának útjában állanak. t» J. . •Vezetőhelycn közli a lap Bethlen István gróf miniszterelnök cikkét is,c.i.miy Magyarország Svájc kereskedelmi kapcsolatairól szól. Rámutat a k A«?Í« Jírfu • pfc arrn

» hogy Magyarország még a háborút követő legsúlyosabb csztenuo.:bo;i som veszítette el gazdasági összeköttetését Svájccal s háló-' b!Íi^Í»X?Sx n

?C arról,hogy Svájc annakidején nagyobb mennyiségű magyar a í

t

?l.o

:

ol lehetővé tette, hogy nemes valutához jusson.Hivatkozik HsS-oi-S . 2^

4

.

iran

y

ula bor-exportunkra is s megemlíti azt az előnyös import eoo^o..ottctjst , amelyben Magyarország Svájccal szemben különösen textil es oraszerkezetok behozatal terén áll.Cikke további során annak a rcmé-.yencL ad kifejezést, hogy a behozatal teljes felszabadításával immár sourni akadálya nincsen gazdasági összeköttetésünk kif ej lödésénck s rámutat arra hogy ;:ivel kereskedelempolitikai szempontból a helyzet telje3CV

M-Íi

ss -,hiszen a» Svájccal még a :közös monarhia ideién kötött szerződést mind a kot fel továbbra is érvényben tartotta*