Napi Hírek, 1925. április/2

1925-04-24 [0106]

§ A kiagyar Távirati Iroda jelBneti: A pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki az értékpapirforgalmi adó leszállitásáról. A rendelet értelmében értékpapirforgalmi adó fejében az ügylet tárgyának értékéhez* képest, annak minden 10C0 koronája után a következő adó jár: l-.A magyar államadóssági kötvényekre vonatkozó ügy leteknél 20 fillér. 2.az osztalékpapirotra /részvények stb./ és a nyereménykölcsönkötvényekre vonatkozó ügyleteknél: a^Jjha az ügyletet leszámolásra kötötték 1 korona, b^ha az ügyletet nem leszámolásra kötötték és az ügylet olyan felek között jött létre.akiknek mindegyike iparszerűen foglalkozik -iparigazolvany vagy iparengedély alapján- értékpapirfcrgalmi ügyletekkel 2 korona, ^tya a b.^pontban emiitett szerződő felek közül az egyiknek kereskedelmi teüepe Budapesten a másiké pedig vidéken van, akkor az adótétel 1 korona, d.\az a-c^pontokban nem emiitett esetekben 3 korona, 3,Minden egyéb 'értékpapírokra vonatkozó ügyeleteknél 40 fillér. Leszámolásra kötötteknek az olyan ügyletek tekintendők,amelyeket a szerződő felek a leszámoló irodánál leszámolás végett bejelenteni tartoznak,amelyek után tehát az adót a leszámolás végett való bejelentés alapján a leszámoló iroda/ Budapesti tliró és Pénztáregylet Rt./ szedni be. Ezeket az adótételeket keli alkalmazni mindazokra az ügyletekre,amelyeket 1925,május 2-ától kezdve kötöttek. Az arra engedéllyel biré felek részéről készpénzben befizetett, valamint a leszámoló iroda részéről beszállított értékpapirforgalmi adónak könyvelése kizárólag papirkoronában történik,A mulasztás folytán fizetési meghagyással követelendő értékpapirforgalmi adót és a kapcsolatos penzbirságot és rendbírságot papirkoronában kell megállapitani,^de figyelemmel kell lenni az elmulasztott adóösszeg aranykorona értékére, A rendelet ez 9 ' év május 2-án lép életbe, § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pénzügyminiszter az 1924/25 évi költségvetési törvény alapján rendeletet^adott ki a váltók.illetékéről, A rendelet értelmében minden akár idegen, akár saját váltó a következő illeték alá esik: A váltók /váltópelJsjHiyok, • eredeti forgatmánnyal ellátott váltómásolatok/ illetéke az azokban kitett érték után az illetékdijjegyzék 98.tételében meghatározott I.vagy II. fokozatos illeték helyett: 11)0.2 ha a fizetési határidő - belföldön kibocsátott váltónál- hat hónapnál nem későbben,^ illetve -külföldön kibocsátott váltónál- tizenkét hónapnál nem^későb-ben jár le; 2.) 0.5 %, ha. a fizetési határidő -belföldön kibocsátott •váltónál- hat hónapon tul, illetve -külföldön kibocsátott váltónál tizenkét hónapon tul jár le. A fizetési határidőt a válté kiállitása napj tói kezdve kell számitani. | Belföldön kibocsátót, de kizárólag külfölcfibn fizetendő váltó után az előbbi illeték í/5-öd részét,' tehát'Jf fizetési határidő szerint 0.04 t

} vagy Q.l f illetéket kell lerónig\A külföldön kibocsátott és kizárólag külföldön fizetendő, de belföldön forgatómba hozott váltók az 1887.XLV.t,o,ll.§-ában meghatározott illetéktetel helyett a , váltóban kitett érték után 0.02 f illeték alá esik. Az olyan'váltói , amelynek szövegében telekkönyvi bekebelezési vagy előjegyzési engedély foglaltatik, a benne kitett érték után. tekintet nélkül a kibocsátás helyére, a fizetési helyre és a lejárai idejére, 1 fo illeték alá esik. Ha a váltóban sem a kelet, sem a lejárat határozott időponttal megjelölve nincs,de a keletre és lejáratra nézve feltüntetett adatok a lejárati idő lehetséges legnagyobb tartamát megmutatják, akkor az illeték szempontjából ez a legnagyohh időtartam az irányadó. Ha pedig

f ez a legnagyobb tartam sem tűnik ki, akkor belföldön kibocsátott v .alton hat hónapnál, külföldön kibocsátottnál tizenkét hónapnál későbbi lejárat-, nak kell azt tekinteni. Kivétel ez alól a határozott kelettel megtekintésre /látra/ kiállitott váltó. Ha a váltót határozott kelettel megtekintés után határozott időre állitják ki, azt a kiállításkor a megtekintés után való. határozott időtartamnak megfelelő lejáratúnak kell tekinteni .