Napi Hírek, 1925. április/2
1925-04-21 [0106]
• Mom az veit a byj 1918.ban,hogy 3 választójog kérdésében mi volt egyiknek vagy a másiknak álláspontja,hanem az, volt a baj,hegy korlátolt választójogot csináltak,ellenben gyenge kézzel és félénken kormányoztak. E*zel szemben vallottá azt' az álláspontct,,hegy alkossunk demokratikusabb választójogot,ellenben kemény kézzel és -elszántan történjék a kormányzás. Ezzel a felfogásával azonban egyedül volt a kabinet tagjai között,A válasz T tójog dolgában papirossánccal akarták védelmezni a társadalmat,de amikor arról volt szó,hogy eres kézzel cselekedjenek és kormányozzanak,nem csináltak semmit,hagyták a fejükre nőni a mozgalmakat,erőtlenül nézték a hullámok tornyosulását,mert semmi sejtelmük nem volt arról,hogy ezek a mozgalmak tulajdonképpen milyen jelentőségűek. T^i-lán azt hitték,hogy csak az utód számára jelentenek töhh kormányzati kellemetlenséget. Aki azt hiszi,'hogy a fennálló polgári társadalom ha a hatalmat teljesen kiadja a kezétől,az üvegházi tenyészet alapján meg tud állni,téved,mert társadalmi osztálynak vagy rendszernek üvegházi tenyészete nem ér semmit.Az üvegház ablakait a vihar betöri és elsorvasztja az ott tenyésztett palántákat. Tény leges erőre van,' sziikség,hogy, az a társadalmi osztály, amely vezetni akar,benne éljen az élet valóságában.á jelenlegi társadalomban az az arisztokráciája az országnak,amely dolgozik,vezet és cselekszik, amely megnyeri a nép bizalmát. A javaslat szövegéből bizonyátja,hogy ez kompromisszum eredménye. Szól ezután a Kárclyi Mihály indiszkréciój.^, folytán nyilváncsságra került blokkr-jegyzőkönyvről, amelyben az a megállapodás foglaltatott,hogy a kerületek harmadrészében titkos lesz a szavazás. Hu a miniszterelnök annyira hangoztatja,hogy az c példája után indul,ugy kéri,menjen el ezen a téren is eddig a határig és ha hiányzik is most az-Ausztriával valő kapcsolat a nemzetiségi kérdés,valamint az Írás-olvasásra alapított választójog,és mint különleges jegeim csak a négy elemi szerepel,amely indokolttá teszi a titkos szavazást,legalább a kerületek egyharmad részében legyen titkos a szavazás.Azt hiszi,ez bizonyos megnyugvást keltene.Minthogy múltkori javaslatát a bizottság nem fogadta el,most Szilágyi Lajos indítványa mellett foglal állást,de a maga részéről külön indítványt is terjeszt be,hogy a miniszterelnökjnek módot adjon az általa példaképen annyira becézett 1918.évi javaslathoz teljes mértékben hozzásimulni.Javaslata nem egyéb,mint az ő eredeti választójogi javaslata 131.§-ának megismétlése, amely szerint titkos a szavazás Budapest székesfővárosa a törvényhatósági jcggal felruházott többi városi kerületekben,az egy rendezett tanácsú városból vagy egy községből vagy több rendezett tanácsú városból alakult válásztóKcrületekben,végül azokban a választókerületekben,amelyeket a vá-' lasztóRerületek és székhelyük ujabb megállapításáról szóló törvény külön kijelöl. 0-róf Be t h 1 e n IatvánrjHiaiszterelnök; • , í'.Vázsonyi ügy tünteti fel a dolgót,mintha ezzel a javaslattal az ö kompromi3Zszumos javaslatába kivontunk volna be lekapcsolóani.Vázscnyi félreértette erre vonjftkczó okfejtésemet,mert én nem a javaslat tartalmára hivatkoztam, /l hanem arra a tényre,hogy ö kompromisszumot csinált és nem látott a titkosság hivei^el szemben erimen laesce majestatis^t,abban,hogy ezen a téren kompromisszumot lehet kötni.Ennek folytán nem értem meg azt a szigort,amellyel fellép agy' o,mint Szilágyi azokkal szemben,akik ezt a példát követve szintén hajlandók kompromisszumet kötni.Tehát nem az 5 javaslatának tartalmát állítottam oda,mint követendő példát,hanem azt a tényt,hogy ö kompromisszumot kötött.Ezt maga i,s beismerte,igaz,hogy olyan okfejtéssel, amelyben szembeállította a kompromisszum lehetőségét a mai és az akkeri időkben.ezt. a tényt,mint lehetőt,nem tagadta és elfogadta és én le he- "* tőnek tartom a mai viszonyok között is,ha megfelelő indokok vannak rá. Vázscnyi azt mondja,hogy azok az indokok,amelyek abban az időlen fennforogtak,ma nincsenek meg.Hárem pontra hivatkozott, Az ^gyik az 1 _ volt ,hogg£. Ausztriával állami közösségben éltünk ós nyilvánvaló volt,hogy bizonyos kérdéseknek feszegetése ós magyar részről való erőltetése konfliktust idé-<=>t* vAina rel a dinasztiával és Ausztriával.