Napi Hírek, 1925. április/1
1925-04-02 [0105]
/ A választójogi bizottság ülósőról szóló tudósitás VII. folytatása/ Szilágyi folytatás: Tcrméasetos, 6 is azon az állásponton ven, hogy ha ügy ved volna»választókerületében dijázást tónyleg nem fogadni el az igénylőktől.Viszont az ügyvédi ténykodés törvényekun alapszik. Véleménye szerint az ügyvédét inneh sem lőhet eltiltani. De ha a kormány arra az álláspontra helyezkedett,amelyre • helyezkedett, akkor felvehette volna a szövegbe azokat az ügyvédeket és meghatalmazottakat is, aki!; i másik felet, a megváltást szen- * vedő földesurat, nagybirtokost kéjviselték. Kétségtelen, hogy a képviselő^ a földbirtokreform eljárásban való résztvetellel bizonyos népszerűséget szereztek, de abból nem háramlik kár senkire, ha a képviselő népszerű a kerületében,, mert ez csak azt bizonyitja, hogy komolyan fogta fol k e p v i s e lői hivatását és foglalkozik a n*ppul. Bizonyéra az egysegespárti képviselők is igy fogják fel ezt a kérdést, mint szóló, aki feltételezi, hogy az egységespártból is sokan részt vettek ilyen tárgyalásokon. Mi értelme van tehá^ hogy önmagukra is ilyen tilalmat' állitunak féli Mokcsay Zoltán: A ll.§.egy pontja felsorolja azokat a tisztviselőket, akik a választás napjának kitűzése és a választás közzé eső időben nem maradhatnak meg állásukban,ha képviselőknek lépnek fel. Indítványozza, hogy ezek közzé a pénzüg/igizgatókat es kerületi adófelügye löket is vegyék be, mert ezeknek^szintén nagy befolyásuk lehet az illető választókerületben./HelyeslésjpócMeskó Zoltán:Nem ajánlom nMkik, hogy a mostani^időkben fellépjenek! Bár az ellenjelöltem volna az egyik! Élénk derültség!/ Vazsonyi Vilmos: Nem erti a 2.pont intencióját. Itt különböztetni kell: Különböztetni kell az ügyvéd között, aki hivatászerüen járt el és a képviselő között, akinek tulajdonképen nem hivat .-.sa az,hogy felekot képviseljen.Utóbbi feleket támogathat,de az összeférhetetlenségi törvény alapján már nem járhat el dijazás mellett. Ez összeférhetetlenségi kérdés,amelyre mint szabályozandera felhdvja a figyelmet. Az ügyvédi képviselet a földig'nylökkel szemben tisztességes képviselet. De itt arról van szó, hogy az az ügyvéd, aki jóravaló módon képvisel ellenszolgáltatás mellett fölöigenylókét, abban a kerületben képviselő nem lehet. Reflektál Szilágyi Lajosnak is, Epen olyan jogos a föld'birto- . J kost, mint a földigénylőt képviselni. Abból, hogy ha valaki földbirtokos nem következik, hogy á a priori nincs igaza. Ha arról van szó, hogy képviselőket ki akarnak abból z rni, hogy ilyen ügyekben pro vagy eontra, akár a földbirtokos érdekében.6 akar földigénylők érdekében eljárnának, élihez ő is ^szívesen hozzájárul azárt is, mert nem akarja, hogy a képviselő tekintélye, aki ügyvéd, az OPB.-nél, amely nemcsak birói tagokból '11, hanem egyéb tagokból is, bármily tekintetben latba essék. Ezt azonban nem itt kell rendezni, erre- külön szakasz szükséges. azt hiszi, minden képviselő örvendeni fog M ennek, mert tiszta lesz a kérdés az összeférhetetlenség tekintetében, ( Szó szerint tehát itt az a teendő, hogy a képviselő j tiltass^ el attól, hogyJL, mellett általában\ilyen ügyekben pro et contra feleket képviselhessen é-s eljárhasson, kizárólag ízt engedélyezzék meg neki, hogy a saját kerületében dijtalanul tanáccsal támogathassa a földigénylöket. L <^f^TLMÁ •. \ Ernszt Sándor: Vá-zsonyi fejtegetéseinek utolsó nsze szolo szerint teljesen elfogadható, mert teljesen ugyanazt int.ndálji ártörvény | hozó is'. ' Szóló felfogása szerint a torvényhozó ;.zt akarja, hogy no történjenek oly an esetek, hogy ügyvédek és más o-radmcxxsxxkic emberek, mint például birok is nyálaikba vegyék a választókerületet és a log"lehetetlenebb módon izgassák az igénylőket a birtokosokkal szemben. Erre számos eset van, Rakovszky Iván belügyminiszter: Ennek a kérdésnek tárgyain-' sáh bizonyos fokú félreértés forgott fenn, amit Ernszt Sándor tisztázott, tényleg r nem az összeférhetetlenségnek egy esetéről van szó, *| hanem egy lokális akadályról. Ennek a megkülönböztetésnek, ami itt fennforog,abszolúte^ , nincs megbélyegző jelentősége, hiszen itt hivatali állásukjoly^tánpáratnak 3sxxxíi2tk ki egyes közfunkción .riusok mint például birák, főispánok stb. , ezek társasága pedig nem olyan rossz társaság. „„^nct^iTín /Folytatá S a_k.öv..tl-.ezik/ ORSZÁGOS I.FAÍ'XTAR
