Napi Hírek, 1925. április/1
1925-04-02 [0105]
/A Hangya szövetkezet XXVI.közgyül'ósenci: folytatása. I./ Egy uúsü: panasza az. OMKE-nok, hogy a nagyobb fogyasztási szövetkezetei: kamatmentes állani kölcsönökben rész osüliiek, azonban elfelejtet kJ ték megmondani, hogy az ilyen kanatnentes állani kölcsönöket hol folyósítják. A Hangya közel 2000 fogyasztási szövetkezetnek központja, -azonban 2' évos fennállása alatt sen maga, sen egyetlen kötelékébe tartozó szöveti:*/, y 1-adatmentés kölcsönt non kapott. Egy korszaka volt a Hangya életének, amiké forgó turjánok beszerzédérc az állanot igénybe vette, ez az a szonoru kcr-^gB szak, amikor jvu-cvarországon az egyedüli pénzforrás az állam volt, amikor a pénzintézetek és az jqMOtagjai is hitelképességük arányában az államig Jegyintéz ettől részesültek kölcsönben. Ezt a szomorú korszakot megelőzően a Hangya mindent elkövetett, hogy forgótőkéjét az előrelátott nehéz dőkro az akkor még megtahnritott tökökkel rendelkező falusi fogyasztóktol szerezze bc, azonban az akkori pénzügyminiszter ugy az áru-előlegek gyűjtését, mint egy külön Hangya bank alapitását ellenezte s a szövetkezeteket "M hitelszükségletükkel' az állami jegyletécethez s a Pénzintézeti Központhoz utalta. Ekkor is a Hangya és szövetkezetei pénz ellátmánya messze mögötte ma-? radt^ugy a bankok, mint a kereskedelem hitelének, az általuk fizetett kamatláb azonban magasdtbb volt. Kevésbé urlszcrü a kereskedők azon panasza, hogy egyes fogyasztási szövet!:czeték tagjaikon kivül idegene!:nck is árusitnnak. A Hangya álláspontja ebben a kérdésben mindenkor az volt, hogy általában véve a fogyasztási szövetkezeteknek oda kell törckcdniök, hogy csak tagjaiknak árusitsanak^ már." csak azért is, hogy ezáltal a fogyasztókat a szövetkezetbe - á|| való belépésre és igy a szövethezcti tőkéhez való hozzájárulásra inditsák, Amely szövetkezet azonban ugy látja, hogy a tagok érdekeinek az felel meg,.a hogy idegeneknek is árusitson, ezen jog tőle .el nem vitatható. Ezzel szem'-mm az 01IKE álláspontja az, hogy a nco tagoknak való árusitás törvénytelen és .. magával a szövetkezeti eszmével ellenkezik. Kétségtelen, hogy az QfS vezérszónoka nem ismeri ser: a vonatkozó törvényeket, .som pedig a szövetke-h; zeti eszmét. Ami a törvényes a., apot illeti, azt maga a vezérszónok is elisme-i ri, hogy törvényainkban enspressis verbis sehol előírva nincs, hogy a szö- • vetkezet cl: csakis tagjaikat szolgálhatják ki. Ehhez a nógativunhoz hozzáyjM '.:ell tenni azt a pozitiv tényt, hogy a kercske.. elni törvény a szövetkeze- ?M te!:et a kereskedelmi társaságok közé sorolja, őzzel tehát feljogosítja o ketx mindon^olya:: kcrcskceelmi ügylet megkötésére, amelyet a ssövétke sot vezetősége a szövetkezet érdekében állónak tart. Ha még ez sem volna elég, 'rámutathatunk adótörvényeinkre, amelyek kifejezetten különbséget tesz-' Hűk olyan szövetkezetek között, amelyek üzletkörükkel csak tagjaikra szorítkoznál: os olyanok között, amelyek nem tagokat is kiszolgálnak, amiből kétségtelen, hogy a magyar törvényhozás a--r.cn tagoknak vnlŐ arusitást nemcsák megengedi, hanem . törvényszerűnek tartja. Ami pedig ; tzövetkezeti eszmét illeti, engedje meg az OLIKE szónoka, hogy vele szemben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének hivatalos állásfoglalására hivatkozzam,^ amely szövetség Budapesten 1904. szeptember havában tartott kongresszusán az összes kulturnaizetck szövetkezeti vozctőférfiáinak egyhangú határozatával kinc^otta, hogy a fogyasztási szövetkezeteket a nemtagoknak való árusitástól eltiltani nem lehet, sőt szociális szempontból sok^ esetben indokolt, hogyha szövetkezetek ncmtagoknnk is árusitsanak, amiért is ogyoeül helyes p saját ügykörüknek megállapítását magukra a szöveti: ez etekre bizni. A kereskedő!: szövetkezctcllenes ggailésén azt is proklamálták, . hogy olyan szövetkezeti törvény meghozására kell törckcdniök, amely szigorán előirja, hogy a fogyasztási szövetkezetek csakis saját tagjaikat szolgálhatják: ki. Minden esetre nagyon különös, hogy az OMKE és annak vezető fórfiai, akik mindenütt úgy viselik magukat, mint a liberalizmus legmegbízhatóbb letéteményesei, jubiláris gyűlésükön előbb kitalál- ' ..tak az uj szót az illegális szövetkezeti iparról, azután pedig törvényt n~ karnak hozni arról, hogy a koroskcaclmi Jübcs társaságok egy csoportjának megtiltsák azt, hogy kereskedelmi ügyletekkel foglalkozzanak. Ha ez' libcraIlZúUő, akkor egyáltalában nem tudom,* mi a reakció. A kérdés elvi részét in-k tezzek el a kereskedelem vezérei saját meggyőződésük!:el, ha azonban gyakorlatilag meg akarnák valósitani tervüket a szövetkezetek jogfosztásában, cr~ r re csak annyit válaszolunk, hogy mi is ott leszünk.
