Napi Hírek, 1925. április/1

1925-04-07 [0105]

I c*A$ Z 0 Í ri 0 k > á P ri V is 7- Jász-Kagykun-Szolnok vármegye törvény­hatósági bizottságatavaszi évnegyedes rendes közgyűlésében dr. Gorove easzlo törvényhatósági bizottsági tag indítványa folytán foglalkozott a választójog kérdésevei es feliratot intézett a nemzetgyűléshez, amely­ben azt ken, hogy a szélső demagógiának a titkosság leple alatt érvényesü­lest ne engeijen es a kepviselevalasztók könnyen hajlítható tömegeit védte­lenül ki ne szólaltassa annak, hogy rajtuk úrrá legyenek a nemzet érde­keit taposó e s eltiprani képes, csak osztály- és ielekezeti harcot ered­ményező es talpraallasurf&kt *• • alapjában veszélyeztető és meghiúsítani képes iiamis jelszavak. Ennélfogva a legnagyobb hazafiúi a 0 god a lommal ieeri,^iogy az országos képviselőválasztások egész vonalún a nyilt szava­zást es a nemzeti erdekeket'egyetemükben átfogó vemetést sur osen- bi etosit­sa, Azonfelül foglalkozott a vármegye közgyűlése Szabolcsaiégye átiratá­val, Rakóvszky^Ivan belügyminiszter üdvözlése és vele szemben bizalmának kj íejezese tárgyában, s elhatározta, hogy a belügyminisztert a'belső rend nyugalom es konszolidáció megszilárdulására irányuló oredménves tevékeny­ségéért üdvözli es további működésével szemben bizalmáról biztositja továt bi h sonlo iranyu működéséhez sikert és sz roncsét kivan. L o n d-o n b ó 1 jelentik a Magyar távirati Irodának: A Man­chester Guarciianban Miss Edith D^rham megállapítja, hogy a szerajevói gyilkosság felbujteinek problémája uj megvilágításba került. A cikkiró hivatkozik arra a könyvre, amelyet a szerb Nikola Nenadovics «A belgrádi kamarilla titkán- cím alatt legutóbb közzétett és amely a következőiét '•*! tartalmazza: ^ v _• .^J^JU^^^m^ Az 1912T13-I balkanhaboru sikerei utan bzeToiaBanTaA'' á^lamHata^ lomért a militarista-párt, az úgynevezett >\fekete kéz» amely fokent Sándor király gyilkosaiból állott és amely a Karagyorgyevics­dinasztiat^oi..elte a trónra,és a polgári pártok között, 1911 március havában a "fekete kéz« arra kényszeritette Péter Királyt hogy Sán­dor fia javára mon .jon le. Szerbia felszabadítása óta valamennyi szerb ..irályt vagy meggyilkolták, vagy lemondatták. Két hónappal azután, hogy • ' ."- • *- Péter király félreállott és fi , Sándor, lett'a régens, a militarista part vezére, Dragutin Dimitrievics ezredes, akit Apisnák ne­veztek, kidolgozta a szerajevói gyilkosság tervét. A "fekete kéz" és a kormány közötti feszültség a háborúban is 1olytatódott. Amiden a szerb hadsereg Korfuba és Szalonikibe vonult vissza, Sándor regeris egy tiszti­csoporttal lépett összeköttetésbe, amelyet "fehér kéz»-nek neveztek 1 to­vábbá a Pasics-párttal, hogy a "fokote kéz»-zel es annak v.moto eVéi, iJimitrieviccsel. vesézzenek. Gyilkosokat bérelte..," hogy azok Dimitrievi­cset megöljék. A' ^yilkosoknak húszezer aranydrachmát már ki is iizm..tei­A tervet azonban leleplezték, Nenadovics fejtegetései szerint Dimitrie­vics megg,ilkolását nárom okbcl határozták el: nyilt ellensé'e volt a kormánynak, ö szervezte meg a szerajevói gyilkossá-ot és vérül attól tar-1 *tottak, hogy Péter királyt, és Pasicsot , mint bűntársait fo^ja megbélye­gezni Ezekből az okokból Dimitrievicset és néhány hivót 1916. december 3-10-e között letartóztatták. Előbb azzal vádolták őket, ho >y katonai titkokat árultak el az ellenségnek. Amidőn ezt a vádat' nem sikerült be­bizonyítani,^ azzal vádolták meg eket, hogy 1916. augusztusában gyilkos me­rényletet készítettek ele Sándor régens ellen. Ez a vád is hamis volt. Ennek ellenére néhány vádlottat halálra, másokat börtönbüntetésre Ítéltek * közvélemény nyomása alatt néhány halálos Íteletet börtönbüntetésre vál­toztattak at. Dimitrievicset azonban, valamint . bosnyák kémjét Uale­bafricsot, kivégezték. A békekötés után a bünper valamennyi börtönben lévő tagját szavadon bocsátottak. £zek valamennyien azt vallják, hogy a szalo­nikii tárgyalás semmi égyeb nem volt,mint gyilkosok összeesküvése.,Vala­mennyi ^vad hami« volt és ők ... a bűnvádi ..ljám.s felújítását követe­lik. Délszláv körökben azt állitj. k, hogy Dimitrievicsnok azért kellett meghalnia, hogy mások bűne ki ne der kijön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom