Napi Hírek, 1925. március/2
1925-03-18 [0104]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyűlés választójogi bizottsága ma délelőtt 11 órakor Kállay Tibor elnÖk%te alatt ülést tartott és folytatta a választójogi javaslat tárgyalását. A kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter vett részt az ülésen. ^ Az első felszólaló Szily Tamás volt. Az ellenzéki képviseloltnkk egypár kijelentésére reflektál. A választójogot eddig két szempontból bírálták el: a választójog kiterjesztésé ős a választójog tisztasága ezempöi ! jából. A legtöbb ellenzéki szónok azt mondotta, hogy a választójog kitér- ' jesztésénél tuladdonképen visszafejlődés van. Véleménye szerint ellenkező'leg nagy haladás van a választójog kiterjesztésénél, mert ezt a választójogot legfeljebb a Tisza-féle választójoggal lehetne összehasonlítani. A többi választójog ugyanis olyan időben keletkezett, amikor az országban nem volt békés hangulat, hanem bizonyos fokú - izgatott, forradalmi állapot, 4 Friedrich-féle választójogot bizonyos presszió alatt adták ki.'Akkor nz antant azt kivént^, hogy a néprétegeknek széleskörű megnyilvánulása alapján üljön össze az alkotinányozó gyűlés. Az antant nem azt kivánta, hogy általános titkos választójog legyen, mert hiszen a néprétegek má c utcn-módon is megnyilatkozhattak volna. Lett volna erre oly metódus, amely jobban megfelc" volna a néprétegeknek és a magyar tradícióknak is. A legutóbbi választóján szintén nem lehet a mostanival összehasonlítani, mert ez a nemzetgyűlés tulajdonképen alkotmányozó gyűlés, mely a néprétegek széleskörű megszavaztató sával Jött össze. Ha ebből a szempontból figyelembe vesszük a választójogot, akkor ez nagy haladást jelent, amit az indokolás számszerűi „ adatokkal bizonyít.. Másik kérdés az, hogy országos, magyar nemze'ti szempontból feltétlenül szükségx van-e arra, hogy a választójogot olyan nagyon kiterjeszszük. Mindenki nyugati példákra hivatkozik. Bűben a tekintetben azt látjuk, hogy a parlamentek nagy nehézségekkel küzdenek, legnagyobb részük nem munkaképes. Angliában folyton választani kell. Oly gazdag ország, mint Anglia, ezt a luxust megengedheti magának, de Magyarországon ez olyan megrázkódtatásokkal járna, mely az ország tönkretételőre vezetne. Rassay azt mondotta, hogy az általános választójognál nem kell megkövetelni ez irni-clvasni tudást. Elég, ha a bizalomhoz és lelkesedéshez kötik a szavazati ^ogot. Nem fogadhatja el azt az álláspontot, hogy a választójog emberi jog s hogy a közjogi funkciók gyakorlásához nem kell más, minthogy valaki megszülessék. /Folytatása következik/ § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Walko Lagos kereskedelemügyi miniszter a nemzetgyűlés mai ülésén nyújtotta be a Délduna-Vidéki Helyiérdekű Vasutak Magyarország területén maradt vonalainak üzembentartására alakult Baja-Gara-Országhatárszéli Helyiérdekű Vasút Részvénytársaságról szóló törvényjavaslatot. A javaslat jóváhagyja a miniszternek azt az intézkedését, hegy a Délduna Vidéki Helyiérdekű Vasút Részvénytársaságnak a Bajától a GaraOrszághatárig vezető vonalrészének elidegenítését megengedve, a részvénytársaságot az elidegenített vonalrész üzembentaxtásának kötelezettségétül felmentette és az üzembentartásra alakult Baja-Gara-Országhatárszéli Helyiérdekű Vasút Részvénytársaság részére uj engedélyokiratot adott ki. A törvényjavaslat kihirdetésének napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyminisztert bízzák meg. Az indokolás szerint az 1908:XXXV.t.c.-kel becikkelyezett. engedélyokirat alapján keletkezett Déldunavidéki Helyiérdekű Vasút Részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalakból a trianoni békeszerződés határmegállapításai folytán Magyarország területén csak a Bajától a Gara melletti orszighatárig terjedő vonalrész maradt meg, mig a társaság többi vonalai a szerb-hcrvat-szlovéu állam területére estek. Az ekként két állam területé re esö vásut jogviszonyainak rendezése érdekében szükségessé vált, hogy a magyar vasutvonalat a részvényesek vasúthálózatától és vagyona ból teljesen kikapcsolják és uj magyar részvénytársaságot alakítsanak. .
