Napi Hírek, 1925. március/2
1925-03-31 [0104]
/A felsőházi javaslatról^szőló bizottsági tudósitás negyedik folytatása./ A régi 32. §. előtt az előadó egy uj szakaszt javasol, amely az országgyűlés két háza közötti konfliktusok rendezéséről intézkedik a . következőképen: Ha az országgyűlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot olveti, vagy olyan változtatással küldi vissza a másik házhoz, amelyet az nem f'ágad el, az ellentét kiegyenlítése együttes ülésben kiséreltetik meg a . két háznak ama bizottságai által, amelyek a törvényjavaslat tárgyalását elökószitotték, A bizottságok jelentést szerkesztenek a két ház közötti ellentétről, javaslatot tesznek, a javaslatot a házak külön-külön tárgyalják. A bizottságoz uj szakaszt elfogadta. |g ' A régi 32. és öo, szakaszokat a bizottság változatlanul fogadta A ad. szakaszt, amely a felsőház tagjait megillető díjazásról ietézkedik, a bizottság azzal fogadja el, hogy erre vonatkozólag egy későbbi szakaszban médosi-fcás fog történni olyan irányban, hogy a költség-^ megtérítést no az állam, hanem a kiküldött testületek^adják,amelynek összegét és fedezetét a minisztérium rendelettol szabályozza. A 35. §.-t a bizottság változatlanul elfogadta. A 36-40, Szakaszokat lényegtelen mddositésoivkal elfogadták, d 41, szakasz elé gróf Széchényi Viktor uj szakasz bei-tatását M indítványozta a következő szoveg 0 el: «Az 1885, evi VII. törvénycikk alapján életfogytiglan kinevezett, valaminő életfogytiglan oiegvá^ztott fŐEndiházi tagok a fjeién törvénnyel ^szervezett felsőháznak is élethossziglan tagjai, feltéve, hogy magyar állampolgár- t ságukat megtartottak." Szükségesnek tartja, hogy, ahol csak lenét, tartsuk meg a jogfolytonosságot, különösen azferkölcsi jogfolytonosso,,ot, Ha át tudunk hez- -íj ni a régi főrendiházból olyan intézkedése.-.eo, amelyek a modern haladást • g| nem tángálják és nem is annyira jogkérdések, mint inkább kegyeleti kérdések, akkor azokat meg kell tartani. Mi királyság vagyunk es igy .kötelességünk respektálni . a királyok akaratát, hogy az illetők ' élethossziglan tagjai le-yenek a felsőháznak. Depolitikai szempontból sem szeretné, nogy ezt a szempontot az a kormány ejtse el, amely iránt teljes bizalommal viseltetik. Különben is mindössze tizennyolc kinevezett és öt választott tagról van szó-, Lukács György hozzájárul gróf Széchényi javaslatához, mig táró Kaas Albert olyan mődositással fogadja el azt, hogy oz a huszonhárom tagság az "államfő által kinevezendő negyvenes létszámon kivül essek. ..Nagy klmil elfogadja az indítványnak a kinevezett tagokra vonatkozó részéig, de nem lát okot fenforogni arranézvo, hogy az öt választott tag is . . megtar^Vtassék. - Grófi Bethlen István miniszterelnök kifejti, hogy a kegyelet lenség szempontját legfel/jebb a kinevezettek kategóriájára lehetne^felhozni, de seiaaiesetre sem a választott tagokra nézve. Az első kategóriánál sem lehet azonban erről sző, mert most felsőházat alkotunk a főrendihez helyébe,' már'pedig a királyi kinevezés a főrendiházra vonatkozott, de ne Vonatkozhatott a felsőházra. Ha például szenátust alkotnánk, akkor sem lehetne honorálni ezt a szempontot. Amikor a Habsburgokat nehany ..ivételftel egyénileg fosztjuk meg felsőházi tagságút tol, akkor nem lenét azt kívánni,-hogy ezeknek a kinevezetteknek erosebb jo 0 uh legyen,mint maguknak a Habsburgoknak, vagy azoknak, akik ezeréves, törvényeink alapián ültek benn" a főrendiházban. Ha a régi jogcímeket belevennők ebbe a -javaslatba, ez in/nongruenciát vonna ..aga uten. Azt azonban lehetségesnek tartja, hogy vétessék be a bizottsági jelentésbe., hogy a koru,any~Jg zei kinevezéseknél ezek a sz, c yt>on tok figyelembe veendők. Ugrón Gábor nem tartaná helyesnél , hogy a bizottság etekmtetben irányi^st adjon a kormánynak. Az előterjesztést úgyis a kormány teszi meg a kinevezésekre vonatkozólag, de különben is nagyon furcsa iz.* volna ennek, főkép azokra nézve", akiket nem ne v ^|^2°1 : ÖVŰtl:ezik./
