Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-31 [0104]

/A választójogi bizottság ülésének III. folytatása/ Ezután cz olnök föltette r. törvény javaslat cimét szavazásra, amit elfogad­ta 1 '. Az 1. §-ánál. moly, a választó\jogosultságot szabályozza, Szilagyig Lajos szolalt fel. ,Nem ért egyet az állampolgárság időtartamának meghatn­rozásával, hAJ^ltf^/^^- ti*) ^ ' .... „ r ; rftTeln&S Ic.fóTöly vagy lakáj:ikötésévcl sem, mert itt is vissza­es ést, retográd irányt lát. Az iskolai végzettség kérdésével kaposelatban "tagadja azt, hogy ,a négy elemi osztály elvégzése bizonyitaná az Ítélőképességet, amint erre -ez indokolás hivatkozik, valamint tagadja azt is, hogy a négy elemi iskola elvégzésének bizonyítása könnyű volna. A négy elemi osztály elveszesének bi­zonyítása nagyon is nagy nehézségekkel jár. 3 tekintetben^ kormánytól ha máshol nem, de a végrehajtási rendeletbe lényeges könnyítéseket kivan; Ami a regi jogon valé választójogot illeti, ezt akceptálja. De régi jognak tekintik ok azt a jogot is, ha -valaki a Fricdrich-felc, • " utólag törvényerőre omolt választójogi rendelet alap­ján választó volt. h r . tehát regi jogon választójogot statuálna^;,akkor ki­vánják a-jogot a íriodrich-félo választási listában szerepelt ossz-os honpol­Az olóadó hivatkozott a vármegyei törvényhatósági bizottságok ál­lásfoglalására. A nélkül, hogy/ mcHőkarná sérteni ezeket a testületeket, ^:i Leli jelentenie, hogy teljesen közömbösen hagyja okot minden ilyen törvény­hatósági megnyilatkozás. liegitélésük szerint a jelenlegi"törvényhatósági bizottságok már csak kormánykegy elembői tengetik életüket, /Dcrultsog/a Opien .. legi. törvényhatósági bizottságok csak forma szerint szolhatnak hozza eze-noz a kérdésekhez, erkölcsi jogosultságuk.azonban,mé§ kevésbe joodig megbízatású., a váímegye közönségétől vagy a város közönségétől ilymi allasfoglalasunnoe hem lehet. S törvényhatósági bizottságok már teljében olsaakadtak attól a közönségtől, amelynek nevében nyilatkoznak, úgyhogy csodálkozik azon, hogy 'komoly államférfiak és kormányférfink egyáltalán ambicionáljak azt, hogy a ~ • jelenlegi vármegyei törvényhatóságok bizalmat szavazzanak, vagy pouig ilyen fontos alkotmányjogi kérdésben mint amilye", a választójog, állast iog­lal janak. • . s • Ilegállapitja, hogy Gömbös Gyu^a programjáv 1 ellentétbe acraic, mikor megállapította cm ől~c törvényjavaslatról ho^y tul rnossgc ment a .iügkitcrjesztés terén. Meskó Zoltánban is csalódott, mert ő az általános titkos közsegenkenti és nőkre is kiterjedő választójogot hirdettek. * Hególlayitja, ho ;y a törvényjavasltában nem jogkiterjcsztesro^, ennem szükitésről van szó, már po« ig visszafelé haladni nem lehet. Inditvunya e következő: "Országgyűlési képviselői választójoga van minden férfinek, aki életének 24 évét betöltötte, hat év óta magyar állampolgár, felev óta ugyanabban a kétségben lakik-vagy ugyanott lakása van.." Meskó Zoltán személyes kérdésben szólal fel es hang­súlyozza, hogy ő sohasem hirdette az általános választójogot, sőt a titkos­ságnak is csak a háború után lett a hivo. Gömbös G y ű 1 a ugyancsak személyes kérdésben szólal fel es helyteleníti Szilágyi fajosnak szövetkezesetaz.ikfcal'nz elemekkel, amelyekkel pedig a polgári társadalomnak le kell' számolnia'.. Ebből a szom­e ontból nézi az: ' egész:, választó.-ogi kérdést, kiemeli, hogy a/aonzor­. vativ világrend érdekében és nem egy éne!: •hatalmáért megy a dolog es azok szá.iára csinálják a vyálasztójogot/'akiket alkalmasakénak és hivatottaknai: tartanak•az ország ügyeinek vaze tésére. Hangsúlyozza, hogy a fajvedeimi harc is a konzervativ világnézet érdekében folyik. A haladó konzervativ go?r­do'lkozás az a tengplv, amely körül egy/ halódni vágyó --ép csopo rtos ul. Ezt a / • . Qánogatja, ellenben támadja azt a kö»vorvati^hk^vizmust , ( konzervativizmust^ amelyet a napokban egybegyűlt főrendek is hangoztattak, mert azt veszély esne!: tartja. ' Megállapítja, hogy legutóbbi törvényeinkhez képest az ebben a ..g. javaslatban fogl'lt jogkiterjesztés igen nagy haladást jelent. A korhatáré. es"az iskolázott .ágra vonatkozó rendelkezéseket elfogadja. Helyesli konzer­vativ nemzeti szempontból, a magyar faj szempontjából a ket évi helyben la­kás cenzusát is. /Folytatása következik./ ORSZÁGOS M?nfr-r/»

Next

/
Oldalképek
Tartalom