Napi Hírek, 1925. március/2
1925-03-17 [0104]
/A választójogi bizottság ülesenek.-fclytatása . / «i* -—Hivatkozik a német példára is &s e ló'adja, ^hcgy Németországban az 1848-iki frankfurti parlament álláspontját később is íea- # pektálták,amely, már akkor az általános választójog helyes álláspontjára helyezkedett, ' %J A mostani törvényjavaslat az 1916.evi XVTt<c.-kel szemben sem jelent haladást, annál kevésüje, mert^a női választók nem tekinthetők plusknak, illetve haladásnak. Az 1925.évi összeirás szerint a ferfivalasztók száma az 1918.évi XVII.t.c.-kel szemben 56.970 főnyi csökkenést mutat. Hangsúlyozza, hogy a férfiválasztók 'számában, torment eltolódást nem lehet^korrigálni a női választék számának emelésével, A választójogi kiterjesztés-kérdését az a tény dönti el, hogy jelenleg 1,173*000 azoknak a 24 é V es magyarországi lakosoknak \ száma, akik irrni,olvasni tudnak és még sem nyernek választójogot a jelenlegi javaslat alapján, A választások tisztaságáért folyó harc majdnem egyidős az^alkotmányos élettel. Nyitott 3ebe volt ez a közéletnekxx már hosszú évtizedek óta, Nem volt olyan választás,amelynek nyomán a keserűség egész tömege meg ne maradt volna. Ezeknek a reklamációknak meg is volt az okuk, A ma-yar közéletben lassankint olyan felfogás fejlődött ki, hogy a ve- M lasztók akaratának meghamisítása, a választék meggyőződésének ^megakadályozása nem dehonesztalé. hanem valósággal virtus, ugy hogy akármelyik dijnok is meg volt győződve arról,hegy á magyar államot menti meg cjbsfolyásolás revén. A választási visszaélések orvoslását már nagyon sok • törvény megkísérelte, azonban mindezideig eredményte lenül. Az 1920.évi választások, bár egyes helyeken mutatkoztak kilengések, /bizonyos reményt keltettek abban az irányban, hogy a választási visszaélések^nemsokára a történeleméi lesznek.Az 1922VÍK'-vi választások azonban megcáfoltak ezeket a reményeket, sőt a rétsági ésTnagyatádi választások szerinte a választási visszaélések terén et legrettenetesebb időket hozták vissza,^ | A jogkiterjesztés mértékénél is súlyosabb problémának tartja a választások tisztaságának kérdését, A javaslat idevonatkozó intézkedéseit nem tartja elegendőnek. ^éX , ' • , „ .. Az elmúlt idők azt bizonyítják, hogy a választók összeírása -terén súlyos visszaéléseket lehet elkövetni. Felemliti a fővárosi összeírást, anol szerinte tízezrével hagyták ki a választópolgárokat .Felveti azt a kérdést, vájjon a választók összeírását nem lehetne*e közelebb hozni a néphez,nem lehetne-e bírói vezetés alá vonni,A legnagyobb baj ozerinte mégis az, hogy a négy elemi-iskolai végzettség igazolása súlyos nehézséggel jár nagyon' sok választópolgárnál. Itt vannak a menekültek,aki k-t nél ennek a jogcímnek igazolása nagy nehézségbe ütközik,Epen^azért más meilékjogcímeket is fel kellene venni a javaslatba, igy példáulk aki igazolja, hogy önálló iparos t kereskedő,szakmunkás, azt minden további nélkül fel kellene Venni a választók :özzé. A javaslat^ugyan kimondja, hogy amennyiben a választó megnevezi az iákolát, ahol végzett,^ a bizonyítványt a központi választmány fogja beszerezni.De mi történik abban az e.-jetben,ha nem szerzi be" Erre is számítani kell. Hivatkozik arra is, hogy a fővárosi váiuszték összeírásánál megi )r tént több esetben ;J»Z ,kygyy hogy orvosoknak, ügy védőknek küldtek értesítést azzal ,/iogy mivel a'négy elemi iskola elvégzését nem igazolták, a választói névjegyzékből kihagyták őket.Megesik az is, hogy sok embernek még négy elemije sincsen,azonban önképzés utján bizonyos műveltségi fokét elér.A régebbi törvények gondoskodtak arról, hogy ezek esetleg más címeken bejuthassanak a vá—gl lasztók közVé, Most azonban errenézve nem történik intézkedés. Kifő— ^ I gásolja azt is, hogy a törvényjavaslat intézkedései nem adnak megfelelő, módot'arra, hogy felszólalással orvosolhassák a visszaéléseket,Ebben a •tokint*, tben visszaesést lát nemcsak a Friedrich-f éle rendelettel,hanem az 1916.évi XVII, és az 1913.avi XVII. téc,-kel szemben, A legnagyobb mértékben szeretné biztosítani a válásztásiaigises agitáció szabadságát. Megemlíti, hogy csak a napokban tiltották be az egyik párt plakátját a fővárosban,amelyben azt közölte-a párt,hogy a '4 háztulajdonosok egyesülete egy másik párthoz csatlakozótt.Ebben van bizonyos mali«ia,de azért mégis meg lehetett volna engedni a plakát kiragasztását. A gyűlések betiltása, terén sem lát normális'viszonyokat ós a törvényjavaslat idevonatkozó intézkedéseit is kevesli,Az eddigi választásoknál szerinte ismeretlen volt, hogy egyes jelölteket letartóztattak 'vagy kitiltottak kerületüktől.Epen azért azt kívánja,hogy az érvénytelenítési okok köz^V^vegyek fel azt az esetet ism amikor a jelölt vagy a párt agitficiójának, szabadságát korlátozzák, vagy megakadályoz* zák ,aka!r egyenek, akar hatóságok, ,,-Folytatása következik/ •
